Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Napjaink legnagyobb ellensége az infláció, ám az utóbbi időszakban folyamatosan csökkent, ami lehetővé teszi majd a jegybank számára, hogy csökkentse az irányadó kamatot. Ugyanakkor oda kell figyelnie a forint sérülékenységére is, ami miatt csak óvatos kamatvágásokkal haladhat előre a jegybank: az idei év végéig a kamat 11,5 százalékra, majd 2024 végére 8 százalékra, 2025 végére pedig 6 százalékra csökkenhet az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint.
Ha ez meg is történik, az Egyensúly Intézet szerint a forint leértékelődése úgy is folytatódni fog, de az elmúlt években látott dinamikánál visszafogottabb marad.
Mindenesetre
az euró átlagos árfolyama 2024-ben várhatóan a 393–403, 2025-ben pedig a 406–419 forintos sávban lesz
– írják előrejelzésükben, mely szerint idén az átlagos áremelkedés 17,5 százalékos lesz, amely jövőre 5,7 százalékra, majd 2025-ben 3,6 százalékra csökken. A forintra visszatérve: az Egyensúly Intézet szerint jelenleg túlértékelt a magyar fizetőeszköz, ami ugyancsak hozzájárul a várható gyengüléshez, ezt a folyamatot pedig erősíti az is, hogy a befektetők számára vonzó kamatkülönbözet a térségbeli országokhoz fokozatosan meg fog szűnni, és vélhetően fennmaradnak az EU-s források körüli bizonytalanságok is. Mindezzel együtt végre újra növekedhet a magyar gazdaság: a GDP bővülése 2024-ben elérheti a 3,2 százalékot, majd 2025-ben a 3,1 százalékot, aminek a motorja az újrainduló fogyasztás és a beruházások bővülése lehet.
A munkaerőpiaccal kapcsolatban azt várják, hogy a munkanélküliek aránya idén 3,9 százalék, jövőre 3,7 százalék lesz Magyarországon. 2023-ban a kétszámjegyű nominális béremelkedés ellenére 1,6 százalékkal csökken a bérek vásárlóereje. Jövőre a feszes munkaerőpiaci kondíciók és az élénkülő konjunktúra miatt újra kétszámjegyű béremelkedésre és pozitív reálbér-dinamikára lehet számítani: 2024-ben 6,7 százalékos, 2025-ben pedig 3,9 százalékos reálbér-növekedés várható a versenyszférában – olvasható az elemzésben, amely szerint 2027 végére valószínűsíthető a minimálbér és a garantált bérminimum összeolvadása. Noha a sajtóban 400 ezer forint feletti szinten történő összeolvadásról is szó esett, az Egyensúly Intézet GDP- és inflációs előrejelzése alapján a négyéves folyamat végére valószínűbbnek tűnik egy 350–370 000 forintos szint.
