Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A falusi csok rendszere marad, és megérkezett a várva várt csok plusz is, jelentette be Csák János kulturális és innovációs miniszter a szerda esti kormányinfón.
Ebből kiderült, hogy a 2024-ben induló új kamattámogatott hitel nem leváltja a falusi csokot, hanem amellé érkezik, sőt, akár a kettőt együtt is lehet majd igényelni 2024-től.
A szakértők szerint azzal, hogy a csok plusz kedvezményes hitelkonstrukció a falusi csok mellé is igényelhető lesz, elképesztő erős támogatás jöhet létre, különösen akkor, ha valaki ezeket még a babaváró hitellel is kombinálja. Ráadásul egyes esetekben akár egyetlen forintot sem kell a babaváró hitelből visszafizetni.
A csok plusz keretében egy vállalt gyerekre 15 millió, kettőre 30 millió, míg három gyerekre 50 millió forint igényelhető majd, 3 százalékos kamattal. Első közös otthon vásárlásakor elég lesz 10 százaléknyi önrészt letenni az asztalra, ha pedig nem első otthonról van szó, hanem akár felújításról vagy bővítésről, akkor 20 százaléknyira lesz szükség. A törlesztési idő 10-től 25 évig terjedhet.
Ugyanakkor még ne rohanjon senki, hiszen egyrészt a támogatás a jövő évtől él, másrészt bár a kormányinfós bejelentések hangzatosak voltak, jogszabályi változtatás még nem történt, ezek egyelőre még csak ígéretek.
Lehet spórolni vele? Mennyi a havi részlet? Vérszemet kapnak a szakik? Minden, ami a csok pluszról eddig tudható
Szakértők segítségével megnéztük, mi várható az ingatlanpiacon a jövő évben induló csok plusz hitel élesedésével.
A hvg360-on megjelent cikkünkben arra is kitértünk, hogy mekkora drágulás várható a támogatott hitel bevezetése után, emellett megnéztük például, mennyit kell ehhez keresni, és azt, hogy vélhetően hogyan alakulnak az építési költségek a közeljövőben.
Sokan azonban valószínűleg a támogatott hiteleket sem engedhetik meg maguknak, ugyanis egy friss felmérésből kiderül, hogy a lakosság közel fele (40 százaléka) semennyit sem tud félretenni a havi fizetéséből, így pedig sem önerőre, sem törlesztésre nem futná.
Mindezen az új csok sem fog tehát segíteni, hiszen a kedvezményes hitel/támogatás ugyan kedvező, de sokkal szűkebb kör számára reális opció, és akiknek opció, jó eséllyel nekik is kell még hozzá jóval magasabb kamatozású piaci hitel. A lakosság nehéz helyzetét az is jól mutatja, hogy 2016 óta nem volt olyan alacsony a csok-folyósítások száma, mint 2023 első félévében, hiszen a lakáshitelezés a magas kamatok miatt megfeleződött.
A hét képe: Csák János kulturális és innovációs miniszteré volt a megtiszteltetés, hogy bejelenthette: 2024-ben indul a csok plusz, új kamattámogatott hitel, amely nem leváltja a falusi csokot, hanem amellé érkezik, és akár a kettőt együtt is lehet majd igényelni.
MTI / Koszticsák Szilárd
Ahhoz azonban, hogy ismét megindulhasson az építőipar, a lakáspiac és az ország gazdaságának növekedése is úgy általában, tehát nemcsak támogatásokra, de elérhető kamatszinten felvehető piaci hitelekre is szükség volna. Ebbe az irányba tett első lepésnek tekinthető, hogy a jegybank – több mint három év után először – csökkentette az alapkamatot.
2020 júliusa óta nem fordult elő alapkamat-csökkentés – akkor mérsékelte a ma már mesébe illően hangzó, 0,6 százalékos szintre, ahol tartotta 2021 júniusáig, amikor elkezdődött a kamatemelési ciklus, aminek a vége 13 százalék lett 2022 szeptemberében, majd egy kamatemelés utáni kamatemeléssel 18 százalék.
MNB: Még jövőre is 4-6 százalékos infláció lehet, egyre nagyobbak a külső kockázatok
Az eddigi 1 százalékpontnál kisebb lépéssel csökkentett az MNB kamatot, mert több a külső kockázat. Az infláció csökkenése folytatódik, de még sok munka van addig, hogy a jegybanki célt elérje - mondta el Virág Barnabás MNB-alelnök.
A jegybank májusban kezdte el a kamatcsökkentési ciklust, ekkor mérsékelték az irányadó kamat (akkor ez az egynapos betéti eszköz volt) rátáját 18-ról 17 százalékra. Szeptember végén aztán az egynapos betét kamata menetrend szerint az alapkamat 13 százalékos szintjére csökkent. A jegybank az egynapos betéti eszközt kivezette, ekkor újra az alapkamat vált az irányadó, effektív kamattá.
Ugyanakkor még jövőre is magasabban maradhat az alapkamat, mint ami a hitelezés beindulásához szükséges lenne, ugyanis az MNB szerint még jövőre is 4-6 százalék körül lehet az infláció, az elemzők többsége szerint pedig inkább a felső érték várható.A magyar gazdaság helyzetéről az MNB úgy számol, hogy miután négy egymást követő negyedévben is csökkent a GDP, július-szeptemberben már megindulhatott a növekedés.
A kamatvágás után kedden 381,2-ről pillanatok alatt 383 fölé gyengült a forint euróval szembeni árfolyama, de még pénteken kora délután is 382,989 körüli szintek voltak jellemzőek.
Ilyen gazdasági helyzetben kezdődhet ismét a választási osztogatás, miként történt ez 2021-ben, amikor a kormány úgy látta, jobban alakulnak a folyamatok a vártnál, ebből futotta a választások elé időzített osztogatásra. Aztán rádöbbentek, hogy rosszabb a helyzet, 2021 decemberében megszorításokat vezettek be, aztán jött az ukrajnai háború, végül a rengeteg különadóval együtt is 4,7 ezer milliárd forintos hiány.
Orbánék most pedig százmilliárdokat öntenek Debrecenre, de így is elveszthetik kirakatvárosukat. Irdatlan mennyiségű befektetés érkezik ezekben a hónapokban Magyarország második legnagyobb városába, mégis kapaszkodnia kell a Fidesznek, hogy a jövő évi önkormányzati választáson az övé maradjon. A politikai döntések sokszor megalapozatlanok, így nem csoda, hogy felkészületlenül érték a debrecenieket. Egy 200 ezres városban pedig nem igazán lehet észrevétlenül elszállásolni 15-20 ezer embert, főleg úgy, hogy az új lakók mind távoli országokból érkeznek.
Orbánék százmilliárdokat öntenek Debrecenre, de így is elveszthetik kirakatvárosukat
Irdatlan mennyiségű befektetés érkezik ezekben a hónapokban Magyarország második legnagyobb városába, mégis kapaszkodnia kell a Fidesznek, hogy a jövő évi önkormányzati választáson az övé maradjon. A politikai döntések sokszor megalapozatlanok, és felkészületlenül érték a debrecenieket.
Hasonlóan háborognak a szomszédos Mikepércsen is, ahonnan már sikeresen kitessékeltek egy csapat kínai vendégmunkást, és megfúrták egy külföldieknek szánt apartmanház építését is a tőlük alig egy kilométerre lévő CATL-gyár tövében.
A bajok pedig, ahogy mondják, csőstül jönnek. És tényleg! Nem elég a sok baj a vendégmunkások és akkugyárak miatt kekeckedőkkel, már az önkormányzati választások előtt véres harc jön a közúti fuvarozásban is, sőt egyenesen csődhullám fenyegeti a magyar cégeket.
Az olcsó ukrán, török fuvarozók nehéz helyzetbe hozzák a hazai vállalkozókat, miközben jövőre 20-30 százalékkal kellene emelni a közúti fuvarozás díjait, egyebek közt az útdíjak emelése miatt, ami már az inflációban is meglátszana.
A képlet egyszerűnek tűnik: ha a fuvarozók költségei nőnek, akkor kénytelenek emelni a díjaikat, és mivel minden árut, alap- és nyersanyagot mozgatni kell, a magasabb fuvardíjak végül a fogyasztói árakban is megjelennek. A vártnál lassabban mérséklődő infláció miatt pedig a jegybank csak később vághatja a kamatokat, a magas kamatok fékezik a gazdaságot, így végső soron lassabb a válságból való kilábalás.
A közúti fuvarozásban azonban most messze nem ilyen egyszerű a helyzet. A szállított áruk mennyisége már másfél éve csökken, míg a költségek drasztikus emelkedése ebben a helyzetben éri az iparágat.
Úgy tűnik valóban spórol a kormány az intézkedésekkel, nehogy összezavarja a már így is leterhelt állampolgárokat. Ezt tette akkor is, amikor lényegében csak átcímkézte a napelempályázatot, amit aztán újnak kíván eladni.
Az elmúlt hetekben beharangozott, jövőre kiírandó 75,8 milliárd forintos napelemes és energiatárolós pályázatot újként hirdeti a kormány, pedig valójában egy régi ígéret átcímkézett felmelegítése csupán.
AFP / DPA / Sebastian Gollnow
Jövő január 1-vel a pályázat mellett pedig várhatóan újra lehetővé válik a hálózati betáplálás, legalábbis az ország területének 93 százalékán.
Noha sokan szkeptikusak a megújuló energiaforrások háztartási felhasználása kapcsán, gyanús, hogy azok járnak jól, akik már most ebbe az irányba merészkednek. Már csak azért is, mert egyre-másra érkeznek az orosz gázszállításokkal kapcsolatos aggasztó hírek. Benne van ugyanis a pakliban, hogy a bolgárok miatt akadozhatnak az orosz-magyar gázszállítások, sőt szélsőséges esetben a szállítások leállítása lehet a Bulgária által az orosz gáztranzitra kivetett különadó vége, miközben Magyarország még több gázt vesz a Gazpromtól.
Orbán Viktor nemhiába jattolt le Vlagyimir Putyinnal Pekingben: az orosz elnök biztosította a magyar kormányfőt, hogy a Gazprom a bolgár különadó ellenére a szerződéses feltételek szerint leszállítja az MVM-nek a hosszú távú kontraktusban megállapodott mennyiséget.
Benne van a pakliban, hogy a bolgárok miatt akadozhatnak az orosz-magyar gázszállítások
Szélsőséges esetben a szállítások leállítása lehet a Bulgária által az orosz gáztranzitra kivetett különadó vége. Magyarország közben még több gázt vesz a Gazpromtól.
Pár nappal később Alekszej Miller Gazprom-vezér bejelentette: a hosszú távú szerződésben kikötött 4,5 milliárd köbméteren felül az idén további 1,3 milliárd köbméter gázt szállítanak a magyaroknak. A pluszbeszerzés ténye nem meglepő, az ország éves gázfogyasztása 9–10 milliárd köbméter körül mozog. A bejelentés és annak időzítése viszont jelzésértékű. A Gazprom magabiztos – vagy legalábbis annak mutatja magát – annak kapcsán, hogy a jövőben is képes lesz szállítani a Balkáni Áramlat gázvezetéken, Törökországon, Bulgárián, Szerbián keresztül, és ennek a bolgár különadó sem lesz akadálya. Ennek azonban – a magabiztosság ellenére – sok a kockázata, amelyet cikkünk részletesen taglal.
Ha itt azonban csupán arra térünk ki, hogy Moszkva éppen területszerző háborút folytat Magyarország közvetlen szomszédja ellen, az egész Európai Unióval pedig emiatt gazdasági háborúban áll, az is mutatja a probléma nagyságát. Mégsem látszik, hogy a magyar kormány és az állami MVM minden követ megmozgatnának, hogy bármilyen más forrásból szerezzék be a földgázt és a kőolajat.
A helyzetünket súlyosbítja, hogy az ukrán Naftohaz nem fogja meghosszabbítani a 2024 végén lejáró, az orosz gáz Ukrajnán keresztül az Európai Unióba történő tranzitjára vonatkozó szerződést, ami a hazánkba érkező szállítmányok közel negyedét érinti.
AFP / Sven Simon / DPA / Frank Hoermann
Az MVM Gazprommal 2021-ben megkötött hosszú távú gázszerződése keretében az oroszok évi 4,5 milliárd köbméter gázt szállítanak Magyarországra. 3,5 milliárd köbméter déli irányból a Balkáni Áramlat-vezetéken és a szerb–magyar gázhálózati összekötőn keresztül, a fennmaradó 1 milliárd köbméter pedig az Ukrajnán keresztülhaladó Testvériség-vezetéken át érkezik Ausztria felől, amely ezzel kiseik.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már korábban úgy reagált erre a lehetőségre, hogy Magyarország a kieső mennyiséget a Balkáni Áramlatra tereli át. Így az oroszok a 2021-ben megújított hosszú távú gázszerződésben vállalt mennyiséget le tudják szállítani. Ez azonban most a bolgár különadó miatt egyre kétségesebbé válik.
Ha a gázszállítások esetleg akadoznának is, még mindig lenne egy energetikai együttműködés, amelyben hazánk nem kívánja csökkenteni orosz függőségét. Ez pedig nem más, mint a nukleáris ipar, mely téma a múlt héten David Pressman és a magyar kormány közötti pengeváltás egyik kiváltója volt.
Az Európai Unió több tagállama, köztük Magyarország, Bulgária, Csehország, Szlovákia és Finnország is erősen függ az orosz nukleáris üzemanyagtól – bár tavaly óta Magyarországon és Szlovákián kívül valamennyi ország kötött szerződést szovjet/orosz reaktoraik amerikai vagy más fűtőanyaggal történő működtetésére is. Noha a diverzifikálás szándéka egyértelmű – amellyel egyedül az új reaktorokra is szerződő magyar kormány megy szembe –, mindez keveset változtat azon, hogy az Európai Unió egésze jelentősen kiszolgáltatott az orosz nukleáris fűtőanyagnak, különösen a dúsított urán kiváltása okozna problémát. Sőt, az Egyesült Államok ez utóbbi szempontból még az EU-nál is nehezebb helyzetben van.
Ez már csak azért is így van, mert a Roszatomhoz köthető a globális urándúsító kapacitások 46 százaléka, ezzel az orosz vállalat a világ legnagyobb nukleáris fűtőanyag-exportőre, amelyből nagyon sok érkezik az európai és az amerikai piacra – miként ezt cikkünk részletesen is elemzi.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára (j) és Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója az épülő Paks II. atomerőmű területén tartott sajtótájékoztatón 2023. szeptember 22-én.
MTI / Illyés Tibor
Az Egyesült Államok például a dúsított urán nagyjából egyharmadát Oroszországból, a világ legolcsóbb termelőjétől importálja, míg a többit Európából vásárolja. A felhasznált dúsított urán legkisebb hányadát az Egyesült Államokban működő brit-holland-német konzorcium állítja elő, mivel mára egyetlen amerikai tulajdonú vállalat sem dúsít uránt.
Ennek eredménye, hogy ma az amerikai vállalatok évente mintegy 1 milliárd dollárt fizetnek a Roszatomnak és leányvállalatainak, ami az egyik legjelentősebb megmaradt pénzáramlás az Egyesült Államokból Oroszországba, és valóban folytatódik annak ellenére, hogy az Egyesült Államok szövetségesei komoly erőfeszítéseket tesznek a Moszkvával való gazdasági kapcsolatok megszakítására.
