Azt írja, nem tud új rektort kinevezni, mert a szenátus jelöltjét az általa elnökölt kuratórium leszavazta, amivel szerinte sértik "a rektorjelölt választásának a rendjét és az egyetemi önállóságot”.
Igaz, a dolgot még Pintér Sándornak is jóvá kell hagynia.
Az Óbudai Egyetem valóban bejelentkezett a Szinyei Merse Pál Gimnáziumért, de a belügy nem tud más ilyen igényről.
Az Óbudai Egyetem alapítványa bejelentkezett a VI. kerületi Szinyei Merse Pál Gimnázium átvételére. A lap szerint ez csak a kezdet.
Azt írták, a modellváltáson átesett egyetemek rektorainak nem az Európai Bizottságnál, hanem a kormánynál kellene tiltakozniuk.
A modellt váltott felsőoktatási intézmények vezetői azért érzik igazságtalannak az Európai Bizottság döntését, mert úgy vélik, az új struktúrában versenyképesebbé vált az intézményük.
A még megmaradt hat állami egyetemből a hvg.hu információi szerint több is fontolgatja a modellváltást. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint ennek a "kuratóriumi modell sikeressége az oka", de ennél sokkal nagyobb szerepet játszik a félelem attól, hogy aki kimarad, annak nem lesz pénze ahhoz, hogy versenyképessé váljon.
Egy rádióműsorban a miniszter kikelt az Erasmus-botrányról írt cikkek állításai ellen is.
Egyfajta „misszió” a kulturális tárca indoklása szerint, hogy a „modellváltó” egyetemek kuratóriumait teletömték kormányzati potentátokkal, akik rendes fizetésük mellett így milliós havi pluszpénzt kapnak. Az indoklás másik fele ráadásul egy régen megcáfolt, erősen csúsztató állítás.
Három éve alakult át alapítványi fenntartású intézménnyé a Corvinus Egyetem. Vezetői a minap jelentős béremeléssel járó, az oktatás, kutatás és a szervezeti struktúra szempontjából is sikertörténetnek írták le az elmúlt időszakot. Az ott oktatók nem feltétlenül ilyen optimisták: autokratikus vezetésről, a munkához szükséges bizalom csökkenéséről, és a munkateher jelentős növekedéséről számoltak be. Tény, hogy továbbra is magas pontszámmal kerülhettek csak be hallgatók a Corvinusra, és az is tény, hogy jelentősen csökkent a felvettek száma.
Minden képzeletet felülmúló pénzbőség jellemezte az egyetemek többségét is befaló közérdekű vagyonkezelő alapítványok tavalyi évét. A jólét elnyomja a kritikus hangokat, miközben közpénzből etetik a kormány holdudvarát, és terjesztik a szélsőségektől sem mentes konzervativizmust.
A magyar felsőoktatásban mindössze hat egyetem nem került alapítványi kézbe – eddig. A Műegyetemen elképzelhető ugyanis a modellváltás, de legfeljebb a parlamenti választás után.
Legalább 177 olyan oktató van, aki dolgozhatna magasabb beosztásban is a hazai felsőoktatási intézményekben.
A Szegedi Tudományegyetemen 33-98 százalékkal fognak többet keresni az oktatásban dolgozók januártól.
A szegedi momentumos képviselő megszerezte a SZTE alapítványának finanszírozási szerződését, csak az alapítvány működésére és közfeladataira 400 millió forintot jut.
A modellváltásért felelős kormánybiztos szerint nem igaz, hogy a kormány erőszakolta volna ki a modellváltást, és az utóbbi időben jelentősen csökkentek a félelmek az átalakítással kapcsolatban.
Elkészült a HVG legújabb rangsorkiadványa, amely az egyetemek és főiskolák toplistáját közli.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerdán benyújtott törvényjavaslata az állami fenntartású egyetemek esetében is megteremti a kétszer 15 százalékos béremelés jogszabályi hátterét. A Debreceni Egyetem bázisán jön létre a Nemzeti Oltóanyaggyár.
Sorban írják alá az egyetemeket fenntartó alapítványok vezetői a kormánnyal kötött, a következő parlamenti cikluson is túlnyúló finanszírozási megállapodásokat, és nem épp úgy, ahogy szerették volna.
Nem azért mondtak fel neki, mert szakmailag ne lettek volna vele megelégedve.
