#MTA

Rákosiék 1949-ben megmutatták, hogyan gyűrheti uralma alá egy párt az Akadémiát

A Magyar Tudományos Akadémia 165. közgyűlésén a jelek szerint nem emlékeznek meg a Duna-parti épületben fél évszázada történtekről, arról, hogy a tudomány és a tudósok intézményesített függetlenségét 1949 őszén szinte ellenállás nélkül számolhatta fel a kommunista hatalom. Mivel a szerteágazó hadművelet dokumentumai szinte hiánytalanul fennmaradtak, az elmúlt években több kutatónak alkalma volt feldolgozni az Akadémia behódoltatásának fordulatos és tragikomikus elemeket sem nélkülöző történetét. Cikkünk először a HVG 1999. december 4-i számában jelent meg, az MTA körüli mostani események fényében ma is tanulságos, ezért is közöljük újra.
















Rendkívüli közgyűlésen döntenek ma az MTA-nál arról, lemondjanak-e vagyonuk jelentős részéről

A tudóstestület szerdán szavaz arról, hogy lemondjon-e az akadémia ingatlanjairól az állam feltételeivel. A létrehozandó új vezetési konstrukció pedig azt szolgálja, hogy – szemben az Orbán-kormánnyal – egy új kabinetnek már ne legyen beleszólása abba, kik irányítják a kutatóintézeti hálózatot. Minden feltétel adott lehet, hogy az erősen központosított kutatóhálózatot lényegében politikai kinevezettek vezessék.




Sarkadi Balázs: Elvész a tudományos derékhad motivációja, hogy érdemi munkát végezzen

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikussal több mint száz akadémiai köztestületi tag vitatkozik a tudományos kutatástámogatási rendszerről, az új pályázati rendszerről. Beszállt a bírálók közé az MTA főtitkára és az MTA több tudományos osztálya is. Miért a nagy felháborodás, miért nem kellene éppen itt egy európai példát követni? Erről ír Sarkadi Balázs orvos-biológus akadémikus, aki korábban mind hazai zsűrikben, mind az új pályázati rendszerben referenciaként megjelölt European Research Council (ERC) pályázatbíráló zsűrijében több évig dolgozott. Vélemény.