A jó szakiknak talán soha nem volt olyan jó, mint idén lesz
2016 kritikus lehet a cégek számára, ugyanis beszűkült a munkaerőpiac, a szakemberhiánynak köszönhetően nem csak bérverseny várható, hanem jelentősen fehéredhet is a munkaerőpiac.
Beszűkült a munkaerőpiac, nemcsak Magyarországon, hanem Európa nagy részén is. Tavaly év végén 9,3 százalék volt a munkanélküliek aránya az unióban, ami 2009 óta a legkedvezőbb arány, a tagállamok döntő többségében csökkent a munkanélküliek száma és csak négyben emelkedett. Magyarországon az év végén 6,2 százalék volt a munkanélküliek aránya – ami persze a közfoglalkoztatás miatt erősen kozmetikázott szám.
A munkakeresők számának csökkenése mellett folyamatosan emelkedik a szakemberhiány is, ezért 2016 kritikus esztendő lehet a magyar cégek számára. Mára nemcsak a magasan képezett munkaerőből – főleg az olyan stratégiailag is fontos területeken mint tudomány, technológia, pénzügy –, hanem szakmunkásból is jelentős hiány van. Ráadásul komoly elszívó hatással rendelkezik a többi uniós ország, ahol hasonló problémákkal küzdenek a cégek, ám jelentősen magasabb fizetést tudnak biztosítani.
A pénz dönt
„A közmunkaprogram folyamatos bővülése és a sokat emlegetett 'visszafoglalkoztatás' felszívni látszik a szabad munkaerő maradékát is, így a vállalatok nagy része már most arra kényszerül, hogy egymástól csábítsák át a legjobb szakembereket” – írja Szólás T. Miklós hr-szakértő blogbejegyzésében. A vállalatok közötti küzdelem ráadásul európai szintre emelkedik, hiszen a magyar bérszínvonal most már nemcsak a magyar terméket teszi vonzóvá – valójában csak eladhatóvá –, hanem a munkaerőt is elvándorlásra ösztönzi.
Ha ez a tendencia folytatódik, ez az év kimondottan kritikus lehet a magyar munkaerőpiacon, ugyanis hamarosan azok az álláskeresők is eltűnnek, akiknek mindegy hol, csak legyen egy „bejelentett állásuk”. Így kialakulhat egy komoly verseny a munkavállalóért, ahol bizony az elsődleges meghatározó elem a pénz és cég hírneve lesz. A munkáltató pedig a lehető legjobb szaktudású és a legjobban teljesítő munkatársat keresi majd, mert csak nagyon elkötelezett, csúcsteljesítményt nyújtó dolgozókkal lehet kompenzálni a krónikus munkaerőhiányt. Ebben a versenyben azok a munkahelyek lesznek vonzók, amelyek teret adnak az önmegvalósításnak, engednek a bérnyomásnak, és képesek lesznek a már megszerezett munkaerőt folyamatosan és személyre szabva motiválni.
Szólás T. szerint mindez fehérítheti is a piacot, hiszen egy ilyen versenyben a munkavállalók számára kevésbé lesz kényszer a fekete- vagy szürkefoglalkoztatás vagy akár a bújtatott munkaviszony elfogadása. És abban a pillanatban, hogy a fizetések megközelítik az adott piacon adható maximumot, újra előtérbe kerülnek a 2008-as válság után szinte teljesen eltűnt – vagy komolytalanná vált – béren kívüli és szociális juttatások.
200 ezer ápolónő hiányzik csak az Egyesült Államokban
És hogy mennyire általános jelenség a szakemberhiány, azt jól demonstrálja a Fortune cikke, amely szerint az Egyesült Államokban idén a lekeresettebb munkaerő a képzett ápoló lesz. Jelenleg 200 ezer betöltetlen ápolói pozíció van az országban. Ráadásul az ápolói munka az Egyesült Államokban sem fizet a legjobban, az éves átlagfizetés 32 ezer dollár, amely persze magyar viszonylatban még mindig magas bérnek számít – több mint 700 ezer forint havonta – ám marketingmenedzserként (amely egyébként a harmadik legkeresettebb munka az Államokban) kapásból ennek duplája kereshető.
A második helyen a szoftver- és alkalmazásfejlesztők vannak, decemberben 84 ezer üres hely volt ezen szakemberek számára. Bár a tízes listán még nincs rajta, de várhatóan hamar felkerülnek a nehézgépjármű-, traktor és kamionsofőrök is, akikből már most több tízezer hiányzik. Az átlagbér ezen szakmákban 19 dollár óránként, a szakemberek szerint a munkaadók hamarosan drasztikus órabéremelésre kényszerülnek, hacsak a cégvezetők nem akarnak maguk a volán mögé ülni.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!
