#munkavállaló



Mi az ára annak, hogy aki lelép a cégtől, ne a versenytárshoz igazoljon?

A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – bizonyos kivételektől eltekintve – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Vajon a munkavállalót a munkaviszonya megszűnését követően is terheli-e e kötelezettség, és ha igen, mi jár neki azért? Ezekre a kérdésekre találja meg a választ alább.





Lassan elfogynak egy korábban nagyon menő iparág cégei

Bár a munkaerő kölcsönzés egyre népszerűbb foglalkoztatási forma a hazai vállalkozások körében, mégis a 2014-es csúcs után évről évre csökken a munkaerő kölcsönző cégek száma. A február 28-ig esedékes biztosítékemelés pedig további cégek megszűnéséhez vezethet.






Idei szabadságot jövőre kiadni? Lehet, de csak feltételekkel

Év végén a vállalkozásoknak időszerű áttekinteni, hogy az egyes munkavállalók hány nap szabadságot vettek ki az éves szabadságból, illetve hány nap szabadság adható még ki részükre. A kérdés azért is aktuális, mert a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni.



Kilép a munkahelyéről? Bajba kerülhet, ha nem tudja, milyen papírokat kell kapnia

Komoly hátránnyal kell számolnia, ha nem tudja, milyen papírokra van szüksége munkaviszony létesítésekor. A munkavállaló ugyanis kötelezhető korábbi munkahelyi papírjainak a bemutatására/átadására, másrészt jól felfogott érdeke, hogy tudja igazolni például a biztosítási jogviszonyát vagy azt, hogy nincs tartozása. Mire hivatkozhat a munkáltató, illetve a munkavállaló?



Az milyen, amikor hibát hibára halmoznak, mégis jogszerű a felmondás?

A munkaügyi perek legnagyobb részét a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben kezdeményezett eljárások alkotják, melyek keretében a munkavállalók a munkáltatói felmondások jogszerűségét vitatják. Az alábbiakban azon jogszabálysértéseket, illetve jogkövetkezményeiket mutatjuk be, melyek nem okozzák a felmondás jogellenességét.