Az elmúlt két évben csak a Tisza-tónál 80 tonnányi hulladékot emeltek ki a folyóból a PET kupások. A műanyagszennyezés mértékét jól jelzi, hogy a Kiskörei vízlépcsőnél egy kisebb hulladékkezelő központot kell kiépíteni, aminek még akkor is évekig lesz dolga, ha azonnal megszűnne a PET-palackok tiszai utánpótlása.
Már csibekorukban fenyegeti a tengeri madarakat a műanyag szemét: ilyen hulladékot találtak számos tengeri madár fészkében Északnyugat-Európában.
Egy friss kutatás szerint a járvány felfutásával egyre több maszkot dobunk el – percenként 3 milliót.
Senki ne áltassa magát: a gondosan kiválogatott és reciklált műanyaghulladék egy részét feldolgozás helyett újra kidobják, vagyis súlyosan szennyezi a környezetet.
A nyugat-európaiak háromszor annyi műanyagot használnak, mint a globális átlag.
A sarkvidéken talált mikroszálak közt hosszabb és kevésbé lebomlott szálakat is találtak a kutatók. Lehetséges, hogy a szél vitte őket oda.
A kutatói azt vették észre, hogy az általuk megvizsgált placenta nemcsak emberi sejtekből állt, hanem szervetlen anyagokból is
Zavaros a biológiailag lebomló műanyagok meghatározása és az is, mit csinálhatunk velük használat után: mennyire nyújtanak megoldást a műanyagproblémára a bio alapú és a komposztálható alternatívák, ha ugyanúgy egyszer használatos termékek készülnek belőlük?
Egy mindössze 48 grammos teknősből majdnem 300 műanyagdarabot szedtek ki a kutatók.
Palackokból, zacskókból és ételek csomagolásából származott a szennyezés, amit a szakértők tüdőkből, májakból, vesékből és epékből vett mintákban találtak.
