A világjárvány miatt egyre inkább előtérbe került, hogy egyszer használatos csomagolások és műanyagok is jelentik az egészségünk zálogát. Az EU-ban ehhez képest pont ezek betiltása közeledik, a helyettesítők pedig jóval drágábbak. De még nagyobb gond, hogy nincs elég belőlük.
A műanyag mikroszemcsék minden eddiginél nagyobb koncentrációját mérték a kutatók a Földközi-tenger fenekéről vett mintákban, de valószínűsítik, hogy máshol is ugyanilyen mértékű lehet a szennyezés.
Most először mutattak ki budapesti csapvízben is mikroműanyagot. A víz mellett ráadásul a beltéri levegővel és az elfogyasztott élelmiszerekkel is kerül mikroműanyag a szervezetünkbe.
Az eredetileg a komposztban található baktérium segítségével néhány óra alatt új palackokat lehet készíteni.
Ki kellene most már halászni a sok műanyagot a tengerekből, ha nem akarjuk, hogy még több állat pusztuljon el miattuk.
Állatorvosok felügyelték a procedúrát, és végül sikerült megmenteni az állatot.
A Coca-Cola a világ egyik legnagyobb műanyagszennyezője, a fenntarthatósági vezetője megmagyarázta, miért ragaszkodnak a műanyaghoz.
Természetvédelmi Világalap (WWF) egyik új tanulmánya szerint kb. 20 kilót mikroműanyagot fogyaszt el egy ember élete során. Ez nagyjából két nagyméretű kukának felel meg.
A világ lassan minden szegletén problémát okozó műanyag tettekre sarkallja a cégeket. Egy új-zélandi légitársaság nem is használ már ilyet, inkább az ehető poharakban hisz.
Nem sokkal utána van lemaradva a Nestlé és a PepsiCo.
Egy kutatás szerint egy csésze teában sok millió mikroszkopikus műanyagdarab lehet.
Környezetvédelmi megfontolásból megszünteti a műanyag, PET-palackos vizek és üdítők beszerzését a Pécsi Tudományegyetem.
A gépsor hatékonysága nem lesz 100 százalékos, de a szemét nagyját elvileg kiszűri majd.
