Műsorsugárzás és távközlési műhold: a 4iG tovább menetel
Egy új cég és egy új szerződés segíti elő az állam közreműködésével amúgy is hatalmasra nőtt cégcsoport terjeszkedését.
Egy új cég és egy új szerződés segíti elő az állam közreműködésével amúgy is hatalmasra nőtt cégcsoport terjeszkedését.
Az emberi széndioxid-kibocsátás felmérésében kulcsfontosságú szerepe van az Orbiting Carbon Observatories egyik műholdjának. Nincs vele semmi probléma, de a jelek szerint a Trump-féle költségvetés-csökkentés miatt le kell állítani.
A NASA két céggel társulva építette meg azt a műholdat, amit a mesterséges intelligencia vezérel. És ez jó dolog.
A MethaneSAT 60 helyett csak 15 hónapon át tudott dolgozni, majd egyik pillanatról a másikra elnémult. Az öröksége azonban így is fontos lehet.
A jövőben már a világűrben is fel lehet majd dolgozni a műholdak által rögzített adatokat – hála egy kvantumszámítógépnek.
Azt hitték a tudósok, hogy valami újat fedeztek fel, amikor egy erős rádióimpulzust észleltek az űrből – kiderült azonban, hogy a szokatlan jel egy bő fél évszázada tönkrement műholdtól érkezett.
A Cosmos 2588 műholdat még májusban állította Föld körüli pályára Oroszország, azóta pedig folyamatosan követi az amerikai kormányzat műholdját, az USA 338-at.
Több műholdat is felbocsátott nemrég Kína, amelyek az első darabjai annak a rendszernek, ami végül egy komplett szuperszámítógépet ad majd ki.
A walesi Space Forge nevű cég hamarosan olyan műholdat készít majd el, amely speciális kristályok magját gyártja le az űrben.
Ebben a pillanatban is ezrével keringenek a fejünk felett a műholdak, amelyek különböző méréseket, megfigyeléseket végeznek a földfelszínnel kapcsolatban mind kereskedelmi, mind pedig állami megrendelésekre. A piac egyre növekszik, és a HUSAT program révén Magyarország is a részesévé kíván válni.
Kína sikeresen tesztelte azt a lézeres rendszert, amely a jövőben az űrbéli kommunikáció alapjául is szolgálhat. A pontossága már most megkérdőjelezhetetlen.
Hajtóműhiba miatt sok évtizeddel ezelőtt nem tudott elindulni a Vénusz felé, így Föld körüli pályán ragadt egy szovjet űrszonda. A nagyobb darabjai épségben maradtak, és hamarosan becsapódnak a Földbe.
Az országhatárokon átívelő űripar teljes átalakuláson megy keresztül napjainkban, aminek részeként a 4iG Űr és Védelmi Zrt. elindította Közép-Európa legnagyobb magánműhold-programját. A HUSAT keretében pályára állítandó űreszközök hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek majd a Föld teljes felszínéről, amelyekből MI-alapú algoritmusokkal értéknövelt térbeli információk állíthatók elő. Mindez jelentős üzleti potenciált képvisel a földmegfigyelési szolgáltatások nemzetközi piacán, ugyanis a civil felhasználók és a védelmi szektor adatigénye is gyorsuló ütemben növekszik.
Már 1964 óta nem üzemel az a Vanguard-1 nevű műhold, amit most visszahoznának a Földre a szakemberek. Ez azonban sokkal nehezebb, mint elsőre tűnik.
A FireSat egy összesen 50 műholdból álló rendszer lehet, ami valós időben lesz képes monitorozni a Föld minden pontját.
1859-ben olyan erős napkitörés történt, hogy a Napból kiáramló részecskék miatt kigyulladtak az akkor elterjedőben lévő távíróberendezések. Emiatt sokan úgy vélik, egy hasonló esemény ma, amikor a technológia jóval nagyobb mértékben átszőtte a mindennapokat, valóságos összeomlást váltana ki a társadalom mindennapi működésében. A kockázat nem nulla, de azért van mivel hűteni a kedélyeket.
Némi módosítással kipróbálták, mennyire életképes egy műhold katapultszerű kilövése. Indításról egyelőre nincs szó, csak azt nézték meg, túléli-e a műhold az elképesztő erőhatást.
A vállalat 2032-ig összesen kilenc műholdat akar föld körüli pályára állítani.
A NASA űrhajósa, Don Pettit érdekes jelenséget osztott meg az X-en, ami már most megmutatja, milyen jövőre lehet számítani.
Ausztrál kutatóknak sikerült olyan adatelemző rendszer kifejleszteniük, amely segítségével egy akkora műanyag szeméthalom is felfedezhető a tengerpartokon, ami kisebb, mint a műhold kamerájának egyetlen pixele.