Rátapadt egy orosz műhold az amerikaira, fegyver is lehet a fedélzetén
A Cosmos 2588 műholdat még májusban állította Föld körüli pályára Oroszország, azóta pedig folyamatosan követi az amerikai kormányzat műholdját, az USA 338-at.
A Cosmos 2588 műholdat még májusban állította Föld körüli pályára Oroszország, azóta pedig folyamatosan követi az amerikai kormányzat műholdját, az USA 338-at.
Több műholdat is felbocsátott nemrég Kína, amelyek az első darabjai annak a rendszernek, ami végül egy komplett szuperszámítógépet ad majd ki.
A walesi Space Forge nevű cég hamarosan olyan műholdat készít majd el, amely speciális kristályok magját gyártja le az űrben.
Ebben a pillanatban is ezrével keringenek a fejünk felett a műholdak, amelyek különböző méréseket, megfigyeléseket végeznek a földfelszínnel kapcsolatban mind kereskedelmi, mind pedig állami megrendelésekre. A piac egyre növekszik, és a HUSAT program révén Magyarország is a részesévé kíván válni.
Kína sikeresen tesztelte azt a lézeres rendszert, amely a jövőben az űrbéli kommunikáció alapjául is szolgálhat. A pontossága már most megkérdőjelezhetetlen.
Hajtóműhiba miatt sok évtizeddel ezelőtt nem tudott elindulni a Vénusz felé, így Föld körüli pályán ragadt egy szovjet űrszonda. A nagyobb darabjai épségben maradtak, és hamarosan becsapódnak a Földbe.
Az országhatárokon átívelő űripar teljes átalakuláson megy keresztül napjainkban, aminek részeként a 4iG Űr és Védelmi Zrt. elindította Közép-Európa legnagyobb magánműhold-programját. A HUSAT keretében pályára állítandó űreszközök hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek majd a Föld teljes felszínéről, amelyekből MI-alapú algoritmusokkal értéknövelt térbeli információk állíthatók elő. Mindez jelentős üzleti potenciált képvisel a földmegfigyelési szolgáltatások nemzetközi piacán, ugyanis a civil felhasználók és a védelmi szektor adatigénye is gyorsuló ütemben növekszik.
Már 1964 óta nem üzemel az a Vanguard-1 nevű műhold, amit most visszahoznának a Földre a szakemberek. Ez azonban sokkal nehezebb, mint elsőre tűnik.
A FireSat egy összesen 50 műholdból álló rendszer lehet, ami valós időben lesz képes monitorozni a Föld minden pontját.
1859-ben olyan erős napkitörés történt, hogy a Napból kiáramló részecskék miatt kigyulladtak az akkor elterjedőben lévő távíróberendezések. Emiatt sokan úgy vélik, egy hasonló esemény ma, amikor a technológia jóval nagyobb mértékben átszőtte a mindennapokat, valóságos összeomlást váltana ki a társadalom mindennapi működésében. A kockázat nem nulla, de azért van mivel hűteni a kedélyeket.
Némi módosítással kipróbálták, mennyire életképes egy műhold katapultszerű kilövése. Indításról egyelőre nincs szó, csak azt nézték meg, túléli-e a műhold az elképesztő erőhatást.
A vállalat 2032-ig összesen kilenc műholdat akar föld körüli pályára állítani.
A NASA űrhajósa, Don Pettit érdekes jelenséget osztott meg az X-en, ami már most megmutatja, milyen jövőre lehet számítani.
Ausztrál kutatóknak sikerült olyan adatelemző rendszer kifejleszteniük, amely segítségével egy akkora műanyag szeméthalom is felfedezhető a tengerpartokon, ami kisebb, mint a műhold kamerájának egyetlen pixele.
A kisebb méretű műholdak gyártásával és teljes körű technológiai hátterével veti meg a lábát az űriparban a 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. – mondja Sárhegyi István vezérigazgató, aki emlékeztet rá, hogy a magyar űripar hagyományai Farkas Bertalan űrrepüléséig nyúlnak vissza.
6 helyett mindössze 2 hónapig működött három ausztrál műhold, mert az erősödő naptevékenység miatt idő előtt beléptek a Föld légkörébe.
A Szojuz rakétán két iráni műhold is utazott.
Japán mérnökök azt szeretnék kideríteni, a fa mennyire használható az űrbéli feladatok elvégzésére. Ha kiállja a próbát, az Hold- és Mars-bázisok tervezését is meghatározhatja.
A NASA Landsat 8 műholdja még szeptember 7-én vett észre egy különleges felhőt, ami mindig ugyanott jön létre Új-Zélandon.
Véget ért a Föld körüli pályafutása az Intelsat 33e műholdnak, de még a szétesése után is szemmel kell tartani – a darabjai ugyanis más szatelliteket veszélyeztetnek.