A Vénuszt tanulmányozta volna, de indítás után Föld körüli pályán ragadt az a szovjet űrszonda, ami bő fél évszázadnyi keringés után a következő hetekben belép a Föld légkörébe – írja a Gizmodo.
A műholdak többsége egyszerűen elég, amikor belép a légkörbe, de ennél a szerkezetnél más a helyzet, mivel úgy tervezték, hogy extrém hőálló legyen. Így jó eséllyel egyes darabjai egyben maradnak, és földet is érnek.
Egy holland műholdkövető, Marco Langbroek úgy véli, a szovjet szonda leszállóegysége valamikor május második felében hagyhatja el jelenlegi pályáját. „Lévén ezt a leszállóegységet úgy tervezték, hogy túlélje a Vénusz légkörén történő áthaladást, elképzelhető, hogy a földi légkörön áthaladást is átvészeli, és végül becsapódik” – magyarázza a szakember. Azt ugyanakkor megjegyzi, hogy ennek kockázata „nem különösebben nagy”, még ha nem is nulla.
Mint a Gizmodo felidézi, a Kosmos 482-t még 1972. március 31-én indították el egy a kazah Bajkonur űrközpontból. A szovjet űrprogram célja az lett volna ezzel, hogy elérje a Vénuszt, ám nem tudott eléggé felgyorsulni ahhoz, hogy a bolygó irányába vezető pályára tudjon állni. Így végül ellipszis alakú Föld körüli pályán ragadt, majd négy darabra hullott – két kisebb porciója az indítást követő második napon belépett a légkörbe. A két nagyobb azonban – melyekről úgy vélik, a hasznos teher, valamint egy hajtómű – azóta is irányíthatatlanul kering egy magasabb pályán.
Az egész szerkezet egyben 495 kg volt, ez a tömeg pedig azt jelenti, hogy a becsapódás kockázatai hasonlóak egy meteoritéhoz – mondja Langbroek. A visszatérés pontos dátumát egyelőre nehéz megmondani, de később tisztulhat a kép – és nagy kérdés még az is, hogy hol fog becsapódni az, ami megmarad belőle.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
