Mintegy 30 millió dollár, vagyis nagyjából 10,7 milliárd forint befektetést gyűjtött össze a walesi Space Forge nevű startup, hogy kifejleszthesse az első gyártóműholdját, a ForgeStar–2-t – számolt be róla a The Next Web. A támogatásba a NATO is beszállt.
A cég demonstrátora, a ForgeStar–1 még az idén Föld körüli pályára áll majd a SpaceX segítségével. A sütő méretű eszköz ezután az űr adottságait kihasználva olyan „szuperanyagokat” fog előállítani, amelyeket a Földön lehetetlen lenne legyártani. Joshua Western, a Space Forge vezérigazgatója és társalapítója a technológiát egy kovászos kelesztéshez hasonlította, amikor egy alapvetően kicsi anyag segítségével valami sokkal nagyobb dolgot lehet létrehozni.
A műhold a világűr nullgravitációs, ultrahideg, vákuumos környezetét használja fel olyan apró, magasabb minőségű kristályok előállítására, mint amilyeneket egyébként lehetne gyártani.
Miután visszajuttatták a „kristálymagokat” a Földre, azokat nagyobb kristályok növesztésére lehet használni, amelyek ultrahatékony számítógépes chipek alapját képezik, és amik az adatközpontoktól a telekommunikációs hálózatokig mindent működtethetnek. A Space Forge szerint ezek a félvezetők a felére csökkenthetik például egy elektromos jármű feltöltéséhez szükséges időt. A technológia új fémötvözetek vagy gyógyszerek előállítására is használható.
A ForgeStar–1 egyelőre nem fog ilyen anyagokat visszajuttatni a Földre – ez majd a második műhold feladata lesz –, sőt, a műhold el is fog égni a légkörben. A fedélzeti érzékelők azonban lehetővé teszik a csapat számára, hogy felmérje, sikeres volt-e a kristályképződési folyamat. Az első küldetés célja az indítóprogram kulcsfontosságú technológiáinak validálása.
A Space Forge szerint a kristálymagok kilogrammonként 45 millió fontot, vagyis nagyjából 21,5 milliárd forintot érnek, ami bőven fedezi az indítási költségeket. Emellett például az elektromos járművek terén elérhető energiamegtakarítás kompenzálja az indítással együtt járó szén-dioxid-kibocsátást.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
