szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Kína sikeresen tesztelte azt a lézeres rendszert, amely a jövőben az űrbéli kommunikáció alapjául is szolgálhat. A pontossága már most megkérdőjelezhetetlen.

A világon elsőként kínai kutatóknak sikerült nappal is megtalálniuk egy műholdat. Egész pontosan: infravörös lézert használva meghatározniuk annak pozícióját. A teszt során a Tientu–1 nevű műholdat a Földtől mintegy 130 ezer kilométeres távolságban sikerült megtalálni – vagyis jóval messzebb, mint ahol a legtöbb műhold tanyázik. A műhold és ikertestvére valójában a Hold körül keringenek – írja az IFLScience.

A beszámoló szerint a lézert egy földi állomásról indították útnak, a Tientu–1 – egy holdi kommunikációs és navigációs tesztműhold – pedig a rajta lévő reflektorról verte azt vissza, így a lézer kevesebb mint egy másodperc alatt ismét elérte a Földet. A visszatérő infravörös lézert a Kínai Tudományos Akadémia jünnani obszervatóriumainak 1,2 méteres teleszkópja észlelte.

Ez olyan, mintha valaki egy hajszálat 10 kilométeres távolságból találna el.

Mivel az űrben a lézereket számos célra használják, így kifejezetten izgalmas, hogy a tudósok ilyen távolságból is tesztelhették ezt a technológiát. Az pedig külön lenyűgöző, hogy nappal is működőképes volt a technológia.

A NASA korábban egy keksz méretű reflektort talált el a saját lézerével. Egész pontosan kettőt: az egyik az indiai Vikram leszállóegységen, a másik a japán Smart Lander for Investigating Moon (SLIM) nevű űrhajó felszínén volt – mindkettő a Holdon. A lézert a NASA Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) űrszonda lőtte ki, amit egyébként az égitest feltérképezésére használ.

Meglőtték lézerrel India Holdon állomásozó egységét

A NASA és az indiai űrügynökség közös projektje, hogy előbbi űrszondája időnként lézerrel lövi meg a Vikram nevű leszállóegységet. A kísérletnek később lesz fontos szerepe.

A NASA sikere azért is volt jelentős, mert az LRO lézerét alapvetően nem ilyen célra tervezték. Az azonban, hogy megtalálta a két űrhajót azt mutatta, hogy a technológia használható. Hátránya azonban az volt, hogy a kísérletet 100 kilométeres távolságból végezte el a NASA. Ehhez képest a kínai technológia teljesen új megoldást kínál, hiszen 130 ezer kilométeres távolságból működött a technológia.

A lap megjegyzi: a lézerek a jövőben az űrbéli kommunikációt segíthetik. Nemrég a Psyché nevű űrszondával is sikeresen tesztelték a megoldást, ami több százmillió kilométerre van a Földtől. A mérések szerint a megoldás százszor nagyobb adatátviteli sebességet biztosít, mint a hagyományos rádióhullámok.

A technológiának azonban vannak korlátai, melyek közül egyik a nappali fény. Ezért izgalmas egy olyan rendszer, mint kínai, amely képes kezelni a napfény interferenciáját.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!