Drága mulatság, és más szempontból is rossz ötlet lenne a valóságban gyakorlatozniuk a műholdakért felelős katasztrófavédőknek. Az viszont nem ártana, ha minél több tapasztalatot szereznének a műholdbalesetek ritka műfajában.
A kanadai EarthDaily Analytics adatelemző cég műholdjai, melyeket az ABB technológiával látják el, a tervek szerint képesek lesznek közel valós időben észlelni a környezeti változásokat, így a földi ökoszisztémák mindezidáig példátlan napi globális feltérképezhetőségét biztosítják majd.
Egyszerre három űrszonda lesz a Vénusz körül ezekben a napokban: az Európai Űrügynökség (ESA) két missziója fékez le az égitest közelében, a japán Akacuki már régebb óta kering Vénusz körüli pályán.
Folyamatosan újabb műholdakkal bővül a SpaceX űrvállalat Starlink flottája, hogy végül az egész földön elérhető ingyenes internetet sugározzon. Az alábbi weboldal megmutatja, mikor és hogyan láthatók az égen ezek a műholdak.
Évtizedekkel vethetik vissza az időjárás-előrejelzések pontosságát a meteorológiai méréseket zavaró titkos katonai radarok és a kiépítés alatt álló 5G-s mobilhálózat sugárzása.
A magasan a Föld felett keringő műholdak különös, a földi megfigyelők számára láthatatlan rejtélyeket tárnak fel. A nagy nagyítású optikának, az infravörös leolvasónak és a korszerű földradarnak köszönhetően olyan képek készíthetők, melyek gyakran kérdéseket generálnak, időnként pedig válaszokat adnak. A műholdak felfedezéseivel foglalkozik a Spektrum új, Rejtélyek a magasból című dokumentumfilm-sorozata.
A nagy műhold-konstellációk csillagászati kutatásokra gyakorolt hatását vizsgálta az Európai Déli Obszervatórium (ESO).
Az ATL–1 és SMOG–P nevű eszközök is úgy működnek, ahogy kell, folyamatosan új adatokkal szolgálnak. Küldetésük tehát remek ütemben halad.
Legtöbben nem is gondolják, mennyi űrtörmelék hullik vissza a Földre. Az óriási mennyiség mellé persze érdemes odatenni azt az értéket is, mennyi az esélye annak, hogy valakit eltalál egy űrszemétdarab. Mindenesetre kutatják, hogyan okozhatna minél kevesebb kárt az űrszemét, az egyik megoldás pedig erősen hasonlít egy tábla csokira.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Clean Space programjának egyik célja a világűr megtisztítása az űrszeméttől, a projekt keretében egy magyar cég, a miskolci Admatis Kft. az űreszközök dokkolását segítő infravörös és foszforeszkáló jelzőfények fejlesztését végzi.
A világ első háromdimenziós nyomtatással készült műholdját jutatták a világűrbe a Nemzetközi Űrállomás űrsétát tett űrhajósai.
Nem gondolnánk, de a műholdak létfontosságú szerepet játszanak életünk minden percében. A 21. században nélkülük képtelenek lennénk telefonálni, netezni, e-mailt küldeni, de még kedvenc sorozatainkat vagy híreket nézni sem. Mégis alig tudunk róluk valamit. A SES Astra műholdas szolgáltató éppen ezért összegyűjtött 10 érdekes tényt a szatellitekről.
"Tekintélyes méretű tárgyakról van szó, és vélhetően sodorja őket a víz, fel és alá mozgatva a felszínen" – közölte az AMSA illetékese.
