Egyszerre műalkotás, játék, meditációs objekt és geometriai szemléltetőeszköz – ez Kelle Antal művészete
Kelle Antal ezeket az alkotói dimenziókat új könyve címében foglalja össze: ArtFormer.
Kelle Antal ezeket az alkotói dimenziókat új könyve címében foglalja össze: ArtFormer.
Mik voltak a 2023-as év legszebb és legrémisztőbb kulturális pillanatai? Hogyan lehet egyszerre politikai és mély, akár személyes témákkal foglalkozni a művészetben? Hogyan változott a válságok és a politikai feszültségek miatt a közönség? És miért szeretik az emberek Mészáros Lőrincet is? Ezek mind kiderülnek közéleti podcastunk kulturális évzárójából, ahol Lengyel Tamás színészt és Berta Csongor, azaz Bongor rappert kérdezte Kovács Bálint és Nagy Iván László az elmúlt évről.
A december 7-én, 100. születésnapja előtt néhány héttel hunyt el a magyar származású francia alkotó, a generatív művészet úttörő alakja, Molnár Vera. Az 1940-es évek végétől Párizsban élt, meghatározó tagja volt a technológia és a képzőművészet kapcsolatát kutató művészeti szcénának. Rá emlékezik Cserba Júlia, a szintén Párizsban élő művészeti szakember, Molnár Vera személyes barátja.
A pillanatnyiságra utaló címre rácáfolva több mint 10 hónapig tartja kiállításban a tekintélyes Tate Modern Pierre Chen tajvani gyűjtő kollekciójának darabjait a múzeum saját gyűjteményéből származó művekkel kiegészítve. Az eljárás sok kritikust késztetett szemöldökfelhúzásra, ugyanis a Capturing the Moment című tárlat alibi koncepciója nagyon vékonyra sikeredett. Maguk a remekművek azonban mégiscsak „elviszik a show-t”. Beszámoló Londonból.
Az amerikai festőművész, Agnieszka Pilat szeretné megmutatni, hogy a robotkutyáknak van egy kreatív, művészi oldala is, és nem kell tőlük félni.
Elérkezett kulturális podcastsorozatunk első évadjának vége, amelyben összefoglaltuk, milyen állapotban van a független művészet 2023-ban Magyarországon. A záróepizódban az irodalomé volt a főszerep Tompa Andreával és Erdős Virággal.
A brit közmédia bemutatott egy 2003-as felvételt, amelyen elhangzik az utcai művész keresztneve.
A Maison Gainsbourg „egyszerre nappali, bordély, múzeum és zeneterem”, mondja a néhai színész-dalszerző lánya, Charlotte.
Az eddig nyilvánosan nem látogatható szoba a Medici-kápolna alatt található, ahol a művész az 1530-as években faszénnel rajzolt emberalakokat.
Cancel culture-e az, ha tudatosítjuk, mi a háttere egy-egy műalkotásnak? Mennyire képzi le a társadalmat a művészet, ami körülveszi? Mi a humor szerepe a (mai) képzőművészetben? Ezekről is beszélgettünk kulturális podcastsorozatunk képzőművészeti adásában.
A darabot egyszer mutatják be, és két szereplője lesz: Máriás és Janklovics Péter humorista.
A művészeti alkotások vásárlása töretlenül az egyik legkedveltebb befektetési forma. Ennek eredményességéhez azonban nem elég az erre fordítható pénz, sem az a mélységesen szubjektív tetszés-érzet, amelyre pedig sok érintett hivatkozik.
A Georgiai Technológiai Intézet egyik oktatója az egyenletek megoldása közbeni agyhullámait zenévé konvertálja, amit csak egy festőművész hall. Ő erre reagálva készít festményt, az ő agyhullámaiból pedig szintén zene lesz, amelyre egy táncos kezd el táncolni. Így mutatják be a tudomány, a technológia és a művészet kapcsolatát az egyetemen.
A legnagyobb művészek állítólag sosem az átlagemberek közül kerülnek ki. Sokkal inkább azok közül, akik a boldogságot csak ritkán érintve, egyfajta lelki hullámvasúton utaznak az életükben. Ugyanakkor a depresszió hajtómotor is tud lenni, még ha a poklok poklát járja is az illető. Nyolc híres művész, akit nem kímélt a mentális kór.
Szokatlan, meglepő, vicces. Jólesik, ha a városban valami ilyesmit látunk, ha jól ismert útvonalunkon egyszer csak valami kreatívan szabálytalanba botlunk, ha legalább egy időre kizökkent valami a napi rutinból. A Budapest Galéria felhívására több, a városi térbe egy-egy adott koncepció mentén beavatkozó művész és művészcsoport jelentkezett a fent említett hatást ígérő projektekkel, melyek közül tíz valósult meg; szeptember 22. és október 23. között láthatóak a főváros különféle helyszínein.
Szárnyalás – Vol – Flight, Reigl Judit figurális festészete címmel tárlat mutatja be a három éve elhunyt világhírű művész munkáit a Kiscelli Múzeum Templomterében. A kiállítás egyik kurátorával, a művész által a hagyatéka kezelésére létrehozott alapítvány tagjával, Cserba Júliával beszélgettünk.
Milyen érzések kavarognak ma egy sikeres filmesben, akinek a sikere mögött nem áll ott az állam? Hogyan lehet a legpénzigényesebb művészet a leginkább magára hagyva, és hogyan lovagolhat mégis hullámokat? Hogyan lehet inspirálódni és hogyan szólhat a film újra a filmről? Ezekről kérdezte Kovács Bálint Reisz Gábor és Hajdu Szabolcs filmrendezőt a Magyarázat mindenre megjelenése napján.
Az ügy valószínűleg a szerzői jogokról szól, de egyelőre nem nyilvánosak a per részletei.
Az elmúlt években a kultúra legtöbbször politikai kontextusban jelent meg a hírekben. De ahogy egyre inkább a közéleti kérdések kerülnek a színpadra, annál kevesebb szó esik arról, mi történik a közönséget a művészektől elválasztó vasfüggöny mögött. A HVG új podcastjában pont ide utazunk: a Vasfüggönyben országszerte ismert alkotópárosokkal beszélgetünk minden második héten, kezdve színészektől, színházi rendezőktől és filmkészítőktől, zenészeken, írókon és képzőművészeken át egészen a művészetoktatókig, hogy megtudjuk, mit jelent a szabad és független művészet a mai Magyarországon. Az első részben Alföldi Róbert színész-rendező és Zsedényi Balázs, az Átrium egyik vezetője mesélt a független színházról.