Az állampapírok iránt gerjesztett mesterséges kereslettel a kormány sikeresen szorította lejjebb a hozamokat. Ezzel párhuzamosan várható, hogy az alapkamat is csökkenni fog.
Öt háromnapos és két három napnál is hosszabb hétvégére számíthatunk jövőre az ünnepek miatt, és az egyik szinte maratoni hosszúságú lesz. Ehhez azonban három szombaton is dolgozni kell majd.
Mennyire kezelik kiemelten a kormányzati propagandalapok a meglepően magas inflációt? Biztos, ami biztos, Nagy Márton miniszterre hagyják, hogy szép szavakba csomagolja a 20 százalékos adatot olvasóik számára.
Európa minden más országában már 10 százalék környéki vagy annál is kisebb az infláció, idehaza viszont amiatt izgulhattunk pénteken reggel, hogy kiderüljön, júniusban legalább 20 százalék alá lement-e az áremelkedés üteme. És meg is kaptuk a választ: nem.
Orbán Viktornak csak fél szívvel kéne hallgatnia a gazdaságfejlesztési miniszterére. "Magyarországot megérteni" címmel jelent meg Werner Patzel könyve. Előkerült a migrációs kártya a lengyel választási kampányban. Csak óvatosan a Svájcban működő orosz kémekkel. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Kínai kormányzati tisztviselőkkel, pénzügyi vezetőkkel és a Huawei képviselőivel is találkozni fog a magyar Gazdaságfejlesztési Minisztérium delegációja.
A csok és a babaváró részleges megszüntetése „előre hozott keresletet” fog generálni idén. A kormányt meglepte, hogy a lakossági fogyasztás ennyire visszaesett, ezt most erősíteni akarja. A Szép-kártyákról hideg élelmiszert is lehet fizetni – ettől a kormány több áfabevételt remél. A kamatjövedelmek plusz adóztatása miatt nő a kereslet az állampapírok iránt, mennek le a hozamok, olcsóbb lesz az államadósság finanszírozása.
A ProTrust Reorganizáció Felszámoló és Befektetési Kft.-t éppen a felszámolói pályázatok leadási határidejének napján alapították, székhelye abban az irodaházban van, amely Schadl György és felesége – időközben lefoglalt – cége, a Red Carpet Kft. tulajdonában áll.
Nagy Márton tárcája picit gyengül, Lázár Jánosé erősödik.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke számokkal válaszolt Tóth Bertalan uniós forrásokkal kapcsolatos kérdésére, Nagy Márton állításait pedig nem véleményezte.
„A magyar gazdaságnak át kell állnia így is, úgy is egy uniós forrás nélküli létre” – mondta nem kis vihart kavarva Nagy Márton a Világgazdaságnak. A kérdést nem is úgy a legjobb feltenni, hogy van-e élet EU-pénz nélkül, hiszen élnek emberek Albániában is, hanem sokkal inkább úgy: tudna-e a magyar állam máshonnan szerezni annyi pénzt, amennyit most az EU-tól kapunk, illetve miről mondanánk le, ha a most kapott összeg egy része kiesne? És egyáltalán, mennyire gondolhatta komolyan a miniszter, amit mondott? Elemzés.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, jövő heti kormányzati bejelentéseket vázolva kijelentette: a vállalatokat ki kell szabadítani a fix áras áramszerződések csapdájából. A napokban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a magas áron fixált céges áramszerződésekbe való kormányzati beavatkozást sürgette.
Nagy Márton alapvető váltást javasol a jegybank működésében, mivel úgy látja, elérhetetlen záros időn belül az MNB középtávú inflációs célja, a szigor viszont visszafogja a gazdasági növekedést. Az ötlet sok problémát felvet, és ugyan a jegybank hivatalosan nem kommentálta a gazdaságfejlesztési tárca irányából érkező ötletet, aligha örülnek neki.
A világgazdasági folyamatok, a munkaerő- és tőkehiány hosszú távon, strukturálisan árfelhajtó hatásúak. Az infláció letörése érdekében fenntartott magas kamatok pedig lefojtják a gazdasági növekedést, és az államkasszát is megterhelik.
A kormány vélhetően nem számít közeli megoldásra az uniós pénzek ügyében. Erre utal a befektetések kamatára kivetett új adó, valamint az is, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter gazdasági önellátás szükségességéről beszél.
Átvette az irányítást a kormány a megtakarítások felett, hogy uniós támogatások nélkül is fedezni tudja a korrupciós vagyonok gyarapításának és a választási osztogatásnak az árát.
Minden korábbinál nagyobb árfolyamnyereséget ért el tavaly az MNB. Ám a rekordméretű kamatveszteség azt is meghaladta, így eddig soha nem látott mínuszokat szenvedett el az intézmény.
Az ide érkező külföldi befektetésektől azt már nem nagyon lehet várni, hogy eddig nem dolgozó magyarok tömegeinek adjanak munkát, de így is rendkívül fontos az, hogy majdnem kétszer annyi pénzt hoznak az országba, mint amennyit az EU ad – mondta Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter arról is beszélt, hogy szeretné ösztönözni az itt befektetőket, hogy a nyereségüket is tartsák az országban.
Nyolcpontos GY.I.K.-val és egy hasznos táblázattal köszöntik az új szabályokat.
