Tényleg lehet élet EU-pénzek nélkül?
„A magyar gazdaságnak át kell állnia így is, úgy is egy uniós forrás nélküli létre” – mondta nem kis vihart kavarva Nagy Márton a Világgazdaságnak. A kérdést nem is úgy a legjobb feltenni, hogy van-e élet EU-pénz nélkül, hiszen élnek emberek Albániában is, hanem sokkal inkább úgy: tudna-e a magyar állam máshonnan szerezni annyi pénzt, amennyit most az EU-tól kapunk, illetve miről mondanánk le, ha a most kapott összeg egy része kiesne? És egyáltalán, mennyire gondolhatta komolyan a miniszter, amit mondott? Elemzés.
Mennyi pénz jön most az EU-tól?
2018 óta évente 6-6,2 milliárd euró érkezett, ez mostani árfolyamon 2200-2300 milliárd forint évente, és még akkor is tekintélyes összegről van szó, ha ebből levonjuk azt az 1,3-1,7 milliárd eurót, amelyet az ország fizet be a közös uniós kasszába. (Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének oldalán az EU-csatlakozásunktól kezdve minden már lezárt pénzügyi év adatai részletesen ott vannak 2021-ig.)
Összehasonlításképp: a 2024-es költségvetés tervezetében úgy számol a kormány, hogy a cégek jövőre 2112 milliárd forint adót fognak befizetni az államkasszába összesen. Szóval hiába mondja azt Nagy Márton, hogy az uniós források „nem dominánsak a gazdaság finanszírozásában”, ez még nem azt jelenti, hogy kis tételről lenne szó.
A klasszikus módszer a pénzszerzésre: az államkötvény-kibocsátás
Ha egy pillanatra eljátszunk a gondolattal, hogy eltűnik az EU-pénz és az állam szeretne nagyjából kétezer milliárd forinthoz hozzájutni, akkor arra jutunk, hogy ez nem egy lehetetlen vállalkozás, csak épp nagyon drága. Az első logikus gondolat az államkötvények kibocsátása, ahogy azt hosszú ideje teszik is az államok, ha épp pénzre van szükségük.