Épül az ökoszisztéma az elektromosautó-gyártáshoz, minden harmadik befektetői forint keletről jön, ha ez így megy tovább, akkor az uniós fejlettség 90 százalékát elérhetjük az évtized végére a minisztérium szerint.
Az új, pár hetes vállalkozásról a kormányzat hallgat, egy háttérdokumentum szerint „állami légi közlekedési szolgáltató kompetencia központ létrehozása” a feladata. De még az is lehet, hogy szerephez jut a Budapest Airport visszavásárlása után a repülőtér üzemeltetésében, vagy a Rolls-Royce elektromos hajtóműs kutatás-fejlesztési programjában, amit az állam milliárdokkal támogat.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentése szerint a program indulása óta 440 ezer vállalkozó élt a lehetőséggel, a sikeresség miatt pedig jövőre is marad a fix, 5 százalékos nettó ügyfélkamat.
A miniszter örömmel nyugtázta, hogy az utóbbi időszakban csökkentek a hazai üzemanyagárak, és nálunk olcsóbb tankolni, mint Horvátországban, Ausztriában és Szerbiában.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint fontos nemzetstratégiai kérdés az akvizíció. A kormány az új tervezet szerint a repülőtér működtetését engedné át állami érdekeltségbe tartozó gazdasági társaság számára.
A kormány legújabb pr-fogása, hogy radikális kamatcsökkentést csikart ki a bankoktól. Ám ettől a megcélzott kölcsönök nem válnak tömegtermékké, és a gazdaság sem pörög fel.
Az ingatlanpiacot nem fogja beindítani, hogy az “önkéntes” kamatplafonnak köszönhetően 8-8,5 százalék környékére mérséklődtek a lakáshitel-THM-ek, de pici élénkülés jöhet. A bankoknak ez most annyira nem jó, de nem is túl rossz, és ha 2025 közepe táján 5 százalékra mérséklődik a kamatszint, boldogok lesznek a 20 évre fix 8 százalékon kihelyezett hitelekkel. A kormány a banki különadó emeléséből pénzt szerezhetett volna, de az unió felé a különadók kivezetését vállalta, a bankok jóindulatára pedig szüksége van.
Hétfőtől gyakorolnak egységesen önmérsékletet a bankok a kamatszint esetében: a lakáshitelek kamatai legfeljebb 8,5 százalékosak, a vállalkozások pedig 12 százalékos kamatra juthatnak forgóeszközhitelhez.
Nyáron még úgy voltak vele, hogy kellenek a vendégmunkások, most már úgy, hogy ebben a formában mégse, csak hát az indok maradt ugyanaz. Újságírók állították, hogy megkapjuk a befagyasztott EU-s pénzeket, mire az EU azt állította, hogy nem. Durván nőtt az államháztartási hiány, emelte is Varga Mihály a hiánycélt – meg a nyugdíjakat is. Kihirdették, mennyi lesz a palackok visszaváltási díja, de ezt már korábban is tudtuk, aztán azt is bejelentették, mennyiért veszi majd meg a napelemesek áramát az állam, de azt is tudtuk már. Amit viszont még kevesen tudtak: nincs megfelelő infrastruktúra, amelyen szállítani tudnák az árut a betelepülő akkumulátorgyáraknak. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A versenytorzító, erőszakos (jog)szabályalkotáson túllépve a kormány immár nyílt fenyegetéssel, zsarolással kényszerít piaci vállalkozásokat, hogy kedve szerint működjenek. A verőlegény-gazdaságpolitika arca, végrehajtója és szellemi atyja Nagy Márton. A miniszternek van víziója, de szinte biztos, hogy nincs igaza.
Hogyan zárulnak ördögi körbe a makrogazdasági válságtényezők? Megúszhatjuk-e megszorítások nélkül, megmenthetnek-e minket az EU-s pénzek? Miért kerül ennyibe a benzin és tényleg lehet-e 750 forint januártól egy liter? Közéleti podcastunkban összefoglaltuk az elmúlt hetek gazdasági híreit és megnéztük, van-e kiút a szorult helyzetből.
A jegybank elnöke szerint az MNB 2021 tavaszán a világon az elsők között ismerte fel az inflációs tendenciák megváltozását és hívta fel a figyelmet a tartósan magas infláció veszélyére.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium önkéntes kamatstop bevezetésére kéri a bankokat, legalábbis ez szerepel a minisztérium által kiadott közleményben. De mely hitelekre lehet érvényes a kamatplafon, és milyen hatása lehet ennek a lépésnek? A Bankmonitor szakértői ennek jártak utána.