Elveit meghazudtolva a magyar kormány lehívná az uniós védelmi gigahitelprogramból, a SAFE-ból igényelt pénzt, de elképzelhető, hogy az EU ezt is jogállamisági feltételekhez köti. Az sem segíti a helyzetet, hogy tudni lehet: a gazdasági tárca védelempolitikai fejlesztés helyett deficitalapú finanszírozásra vetné be a befagyasztott EU-s pénzek értékével vetekedő összeget.
A volt Takarék-székházat az állami résztulajdonban álló MBH bank márciusban adta el egy, Nagy Márton testvéréhez köthető magántőkealapok tulajdonában álló cégnek, amelytől aztán megvette a kamara.
Nagy Márton szerint az 50 milliárd forintos tétel felét szedik be az energiaszektortól.
Csütörtökön a Magyar Államkincstár inkasszót nyújtott be, amiért a főváros január 26-áig nem fizette be az idei szolidaritási hozzájárulás első részletét.
A Budapest Airport valóban aranytojást tojó tyúk lett, de egy kis trükk is kellett hozzá.
A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által bejelentett, a vendéglátóipari egységeket célzó mentőcsomag az elmúlt napokban látványos hullámokat kavart a közösségi médiában, és a szakmai körökben egyaránt. Miközben abban viszonylagos konszenzus alakult ki, hogy az intézkedések érdemi könnyebbséget hozhatnak az éttermek számára, sokakban felmerült a kérdés, hogy ezek az intézkedések valóban a szükséges irányba mutatnak-e, vagy már túl későn érkeztek ahhoz, hogy érdemi változást hozzanak. Mit old meg a csomag, mit nem, és miről tereli el a figyelmet? A tervezetet a szakma képviselőivel elemeztük.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még novemberben egy háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy 4,1-ről 5 százalékosra változik a költségvetési hiánycél, és ez 2026-ra is így maradhat. Történt ez fél nappal azután, hogy az NGM azt állította, stabil a költségvetés. Litkai Gergelyt megihlette ez a gyors fordulat, és a mohácsi csata közelgő 500. évfordulója alkalmából meg is írt két beszédet: egyet, ami a vereség előtt hangozhatott volna el, egyet pedig, ami utána. Köszöntünk mindenkit a Mohácsinfón!
A miniszter szerint az Európai Bizottság pénzhiány miatt nem utalt át decemberben 248 milliárd forintnak megfelelő eurót, ám ezt a bizottság sajtószolgálata tagadja.
Viszonylagos pénzbőség, bővülő kereslet 2026 első hónapjaiban, kényszerű kiigazítás a későbbiekben – papírforma szerint ez jellemezné az év egészét. Ám a kampány és a választás kimenetele mindent megváltoztathat.
Egy olyan év után, amikor az ígért repülőrajt kétszer is elmaradt, vajon mit jósol a nemzetgazdasági minisztérium a következő négy évre?
Orbán Viktornak visszajár a rezsi, Isten kalapáccsal ver, a magyar nyelv megújul, semlegesítik a mindenhonnan kibuggyanó magánmilliárdokat, Rogánék pedig talán még sosem voltak ilyen rejtélyesek. Egy újabb izgalmas év a NER-ben.
A II. kerület polgármestere hívta fel a figyelmét arra, hogy a halmozott infláció 63 százalék volt 2019 óta.
A gazdasági miniszter és a II. kerületi polgármester a szolidaritási adó miatt keveredett online vitába. Nagy Márton előhúzott egy ábrát az önkormányzat iparűzésiadó-bevételeinek növekedéséről – ám azon az is látszik, hogy az adóelvonás jóval nagyobb mértékben nőtt. A 2019-ben 4 százalékos elvonási arány 2025-re 29 százalékra.
Nem légből kapott szám volt 3-6 százalék közti GDP-növekedést ígérni 2025-re, a németek hibája, hogy csak 0,5 lesz belőle, Trump és Orbán pedig igenis megegyeztek arról, hogy tárgyalnak egy védőpajzsról – mondta Nagy Márton.
Az egykori MÁV-üdülőt 574 millióért vették meg az államtól, majd a bevásárló cég Nagy Mártonhoz és testvéréhez köthető magántőkealapokhoz került.
„Amikor a német gazdaság nulla százalékkal nő, és mi kétszer olyan gyorsan, akkor az szintén nulla” – ezzel magyarázta Nagy Márton, hogy miért stagnál a magyar gazdaság. A miniszter jövőre látványos élénkülést vár, a friss adatokból azonban ez nem olvasható ki. Kérdés, hogyan látja péntek este megjelenő értékelésében a helyzetet a Fitch Ratings.
A nemzetgazdasági miniszter a költségvetési bizottság meghallgatásán beszélt.
A háború, a német gazdaság gyengélkedése, a jegybank szigorú monetáris politikája: ezek miatt kínlódik a magyar gazdaság, és ezek miatt kell lazítani a költségvetést.
