Az év freudi elszólása
A sokáig a Fidesz se hús, se hal másodvonalába olvadó Menczer Tamás tavaly december elején talált rá új karakterére. Bár a NER tizenhatodik évének részletei mindinkább egyetlen szürke masszává mosódnak össze, nagy ritkán azért akad még egy-egy jelenet, amit nehezen fogunk elfelejteni, és a pécsi gyermekotthon előtt bemutatott kitartó kocsmai kötözködés kétségkívül ezek közé tartozott. A Fidesz kommunikációs igazgatójának lendülete azóta mintha kicsit alábbhagyott volna a Magyar Péter kullancsa szerepkörben, de egy ideig még dolgozott benne az adrenalin, olyannyira, hogy január elsején hétperces újévi beszédet tartott Brüsszel Péter egy évének értékelése. A Kicsi legnagyobb hazugságai! címmel.
A videó zárásaként pedig egy alighanem önkéntelen ragtévesztéssel megadta az egész rettenetes, akkor még előttünk álló év alaphangját, amikor is kijelentette:
a teljesség igénye nélkül 12 hazugságot hallhattak Pszichopetiről, Brüsszel Péterről, a Kicsiről, Vargánéról.
Az év anatómiai kérdése
Január 6-án olyan pompás címet virított a Blikk, ami még a bulvárvilág buja dzsungeléből is kitündökölt.
Orbán Viktornak tényleg 6 lábujja van?
– tette fel a kérdést az azóta már neresített újság, hivatkozva egy Reddit-bejegyzésre, ami egy általuk közzétett fotó alapján jutott erre a következtetésre. A képen jelmezes helyiek között az indiai vakációját töltő kormányfő látható mezítláb, és szó, ami szó, az ember könnyen zavarba jön, ha számolgatni kezd. A Blikk ezért, „hogy minden kétely eloszolhasson”, közzétett egy szuperközeli nagyítást is az egykor az NB II-ben is megfordult, pőre bal lábfejről. (Vigyázat, így még soha nem látta nemzet vezetőjét.)
Persze akkoriban még könnyű volt tiszta vizet önteni a pohárba, hiszen mindez jó másfél hónappal azelőtt történt, hogy Palkovics László korábbi technológiai minisztert mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosnak nevezte ki a kormány, amely az idők szavát meghallva óriási lendülettel vetette bele magát korunk innovációjába, olyan fontos nemzetstratégiai ügyekben az ország szolgalátába állítva az AI-t, mint a tortában turkáló Magyar Péter, vagy a hatujjú Zelenszkij ábrázolása. A kör bezárult.
Az év AI-különdíjasai
Természetesesen nem csak a miniszterelnöki kabinetirodában használták kreatívan a mesterséges intelligenciát, előfordultak lelkes magánkísérletek is. Különösen közel állt a szívünkhöz Rákay Philip képhamisítása, hiszen a Fidesz-rendezvények hangulatfelelőse egy HVG-s fotót felhasználva hozott létre egy korabelinek tűnő ábrázolást, hogy bebizonyítsa: valójában áldozatos, kalapemelést érdemlő műemlékmentés zajlik Hatvanpusztán, noha az Orbán-uradalom épületegyüttese soha nem nézett ki úgy, mint Rákay rézkarccá bindzsizett művén.
Ugyancsak különdíjat érdemel az Alapjogokért Központ plakátja, amelyen iszlamista bevándorlókkal riogattak Debrecenben, de a nagy igyekezetben valahogy egy-két kereszt is rákerült a református nagytempom tetejére.
Az év sértődése
„Van, akinek nem lehet a kedvére tenni” – hangzik a Brian élete sokat idézett mondata, miután az alamizsnáért folyamodó exleprás fanyalogva fogadja a poharába ejtett fél dínárt. Hasonlóképp érezhetett Bayer Zsolt is Fábry Sándor iránt, amit ő a maga eszközeivel úgy fejezett ki, hogy a humorista egy
aljas szarember.
Fábry ugyanis január elején egy podcastban arra panaszkodott, hogy még mindig nem kapott Kossuth-díjat. „Ezektől semmit, drágám” – toldotta meg válaszát a „mit szeretne?” kérdésre a rezignált showman, akinek cégei egyébként az évek alatt több milliárd forintnyi megrendelést kaptak a közmédiától.
Ezek után persze nemhogy Kossuth-díjat nem kapott, de még az Az Év Kulturális Személyisége jelöltjei közé sem kerülhetett be a Mandinernél, igaz, az annyira rangos elismerés, hogy még egy irodalmi Nobel-díj is kevésnek bizonyult az elnyeréséhez. A győztes így a magyar popzene évtizedek óta mozdíthatatlan állócsillaga, Kovács Ákos lett, aki egyrészt a legnehezebb időkben is ember EMBER maradt, másrészt ha előzni nem is tudta, azért az év sértődése kategóriában is felzárkózott Fábry mögé, amikor a nemrégiben a filmjét ért méltanytalanságokról szólt:
„Már kiszorították a mozikból, tehát egy-két moziban lehet az alig másfél hónapos filmünket látni. Az ország talán legnagyobb filmforgalmazója nyugodtan veszi, hogy én tizenegynéhány mozijukban csutka telt házat csinálok, ami a mozikban igen ritka, mert elszoktunk a moziból, majd néhány nap múlva szemrebbenés nélkül kompletten kidobja a hálózatából a filmünket” – mondta a nemzet popzenésze a 326 miliiós állami támogatásból készült alkotásról, amelynek mozitermenként összesen 9 nézője volt, amikor még 41 filmvásznon lehetett látni.
Az év újságírói teljesítménye
A Szőlő utcai gyerekbántalmazás feltárása? Az Orbán család gazdasági birodalmának bemutatása? Na még mit nem. Ezek a munkák természetesen eltörpülnek Bayer Zsolt teljesítménye mellett, nem véletlenül lett ő az év újságírója a Mandinernél is, a publicista ugyanis idén is olyan nagy volumenű dolgozatokat tett le asztalra, mint az igazságszolgáltatás függetlensége melletti tüntetésen részt vevő bírók listázása, amire minden más hazafit is buzdított. Habár a véleménynyilvánítás joga és a gyülekezési jog mindenkit megillető alkotmányos alapjog, az efféle adatgyűjtést pedig az információs önrendelkezésről szóló törvény és a GDPR is tiltja, az elhivatott oknyomozás olyan mértékben szolgálta a közérdeket, hogy mindezt vakmerően figyelmen kívül hagyta az ötös számú Fidesz-párttagkönyv büszke tulajdonosa. Csak a TV2-nek felejtettek el szólni.
Andor Éva híreket mond a Tényekben
Aztán a Magyar Nemzet kilenc hónapra rá jócskán megemelte a tétet ennél az asztalnál, amikor Mindenki megkeresheti, ki a tiszás az utcájában vagy a falujábancímű cikkében (melyre „az Index bukkant rá”) közel 200 ezer magyar ember ellopott személyes adataival tett közzé egy interaktív térképet.
Az év megnyitója
Váratlan helyzetben találta magát Deutsch Tamás januárban, amikor alkalmi doyenként neki kellett megnyitnia egy bizottsági ülést az Európai Parlamentben. A Fidesz egykori fenegyereke, aki közösségimédia-bejegyzéseiben tökélyre fejlesztette a lényegre törő, minimalista önkifejezést, most öt és fél percen keresztül ízlelgette a gondosan válogatott angol szavakat. Az előadás olyan átütő volt, hogy népművészeti alkotások is sarjadtak belőle.
Az év kellemetlen percei
Álljon elém abban a fehér, buziknak való egyenruhában, és kérje tőlem szépen! – mondja Jessep ezredes a tejfelesszájú Kaffee hadnagynak szegény Rob Reiner híres filmjében, az Egy becsületbeli ügyben.
Nagyjából ebben a szellemben zajlott Volodimir Zelenszkij februári vizitje is a Fehér Házban, csak éppen Jack Nicholson sármja hiányzott Donald Trumpból, ahogy vérebével, J. D. Vance-szel az oldalán próbálták agresszívan lealázni az ukrán elnököt a világ nyilvánossága előtt, sarokba dobva a nemzetközi diplomácia elemi szabályait.
Noha kellemetlen élményekből bőven kijutott egész évben, talán ezen a napon futott végig a legnyomasztóbb szorongás a nyugati civilizáción, amelynek Trumpék középiskolás fokon az arcába dörgölték: valami tényleg csúnyán megváltozott az ismert világ működésében.
Az év betiltása
Szívesen neveznénk meg a Pride betiltását, amit Orbán Viktor még a februári évértékelőjén jelentett be hívei vastapsától kísérve, hiszen e jogfosztás tető alá hozására még az alkotmányt is módosította az országgyűlés.
Mivel azonban az államnak nem sikerült érvényesítenie saját törvényellenes törvényeit, és júniusban megtartották minden idők legnagyobb budapesti Pride-ját (kivéve Németh Balázs szerint), már-már úgy tűnt, hogy nem oszthatunk ki jelképes díjat ebben a kategóriában, de aztán a hajrában váratlanul feltűnt Zebegény polgármestere, és betiltotta a halloweeni töklámpásokat.
Na jó, ebben az esetben sem sikerült maradéktalanul megvédeni a keresztény értékeket, a magyar hagyományokat és „a gyerekek veszélybe került lelki fejlődését”, hiszen a gerillahalloweenezők csak azért is megjelentek a „haláltökeikkel” a városban, a kezdeményezés azonban annyira újszerű volt, Ferenczy Ernő olyan csalhatatlan érzékkel tapintott rá korunk egyik legégetőbb problémájára, és arra, hogy mik a valódi feladatai egy településvezetőnek, hogy jár érte a virtuális csoki.
Az év szuverenitása
Izgalmas gondolatkísérlet, hogy Lánczi Tamásnak vajon melyik szimbólum jutna egy NER-es francia kártyában, a rendkívül fajsúlyos Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének szuverenitásához mindenesetre kétség sem férhet, hiszen a Szuverenitásvédelmi Hivatal függetlenségét törvény garantálja, sőt ez a törvény még azt is világosan meghatározza, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal „feladatát más szervektől elkülönülten és minden más intézmény, szerv, politikai párt, társaság, egyesület, jogi vagy természetes személy általi befolyásolástól mentesen látja el”. A külföldi támogatást bármelyik kormánytól független küszöb alatt kiszagoló Lánczi Tamás pedig még ennél is jobban óvja saját függetlenségét, minden nyilvánosság előtti rezdülésében kényesen ügyel rá, hogy a gyanú árnyéka se vetülhessen szuverenitására. Ezt alighanem azok a bajtársai is bármikor megerősítik, akikkel szeptemberben megalapította a Bajtársak Digitális Polgári Kört.
Voltak persze, akik keresni kezdték a kákán a csomót, így tett például az összeférhetetlenségi vizsgálatot kezdeményező Ügyvédkör is, ám Lánczi olyan szellemes érveléssel ütötte agyon az ugrándozó jogi bolhákat, hogy azóta is némán kóvályognak a paragrafusaik között:
Aki jogász létére nem tud megkülönböztetni egy polgári kört egy politikai párttól, az még külföldi bábnak is silány.
Az év jótanácsa
Lánczi Tamás édesapja, az ideológus-filozófus Lánczi András ennél jóval szélesebb társadalmi réteget oktatott, amikor májusban megelégelte az elharapódzó nyafogást.
Azoknak az elégedetlenkedőknek, akik most el akarják zavarni Orbán Viktort, azt mondanám: először is visszamenőleg fizessék ki a számlájukból a rezsicsökkentésnek köszönhetően megtakarított részt
– vetette el egy újfajta demokráciaelmélet és közgazdaságtan magvait a miniszterelnök tanácsadója, a Corvinus egykori rektora.
Az év rokoni együttérzése
Ha már apáknál és fiúknál tartunk, sajnos Láncziékkal szemben vannak családok, ahol a politikai, ideológiai ellentétek idővel kibékíthetetlenné váltak, de azért a család az család, és mi, magyarok már csak olyanok vagyunk, hogy ha egy családtagunk bajba kerül, a világnézeti különbségeket félretéve odaállunk mellé, és megfogjuk a kezét. Erről az empátiáról, egyben tévedhetetlen jó ízlésről tett tanúbizonyságot a NER örökifjúja, DJ Jeszy, miután egy kapualjban rátámadtak az apjára, és egy kalapáccsál bezúzták a koponyáját.
A bohém fiú ennek hatására billentyűzetet ragadott, és spirituális magyarázatot adott a támadásra, amit okfejtése szerint Isten figyelmeztetésnek szánt, hogy az egykori külügyminszter „álljon le és változtasson irányt”, egy ponton pedig fontosnak tartotta megjegyezni azt is:
Apám évek óta a Sátánt szolgálja. Mármint a közéleti megnyilvánulásaival.
Az év legváratlanabb helyről jött HVG-s idézete
Ül az ember március utolsó napjának estéjén a hírügyeletben, látja, hogy posztolt egy videót köztársasági elnök, enerváltan megnyitja, nem remél nagy dolgokat, hiszen már két hete elmagyarázta az elnöki hivatal Kommunikációs Igazgatósága, nincs azzal semmi baj, hogy a miniszterelnök úr a nemzeti ünnepen lepoloskolázott egy csomó másik magyart, hogy aztán elnöki kommunikációért felelős iroda újabb levelet küldjön arról, hogy nem is az elnök nevében kommunikálnak. (Az év végén aztán a menesztett kommunikációs igazgató tárt fel néhány újabb érdekes részletet volt munkahelyéről.)
Akárhogy is, hiába csesztetik már két hete a libsik, Sulyok Tamás még virágnyelven sem hajlandó elmormolni egy ejnyebejnyét Orbán súlyos szavaira, sőt egy ideje már a nyüzsi rovatot sem táplálja az államfő, az önfeledt pingpongpartik és a főzelékezések a Sándor-palota falai között maradnak, nem lesz ebből már pirított hógolyó, gondoljuk. Aztán egyszer csak megüti a fülünket és a szemünket a lehető legváratlanabb mondat:
Dr. Sulyok Tamás
Az első számú közjogi méltóság által – alighanem a poloskázás ellensúlyozásának szándékával – közkincssé tett jellemzés a HVG publicistájától, Tóta W. Árpádtól származik, igaz, nem az újságban jelent meg, hanem a Facebook-oldalán, amit bár számosan követnek, a lakonikus jellemrajz könnyedén elszállt volna a szelek szárnyán, ha Sulyok két kézzel utána nem kap, hogy a fejére húzza – amit aztán 2025 legabszurdabb történetének szavaztak megolvasóink.
Tóta W. pedig utóbb így értékelte a kitüntetett elnöki figyelmet:
Ahhoz is hülye volt, hogy ha már ezt dobta neki a gép indián névként, akkor ne tegye az ablakba. A többi történelem, márkajelzés és sírfelirat. Az első elnök, akit a nép nem a szájára vett, hanem a seggére.
Az év körültekintése
Ami azt illeti, Sulyok később is gondoskodott róla, újabb árnyalatokkal töltse meg a szókapcsolatot, például amikor augusztusban előbb azt írta a Facebookra:
„Mély együttérzésemet fejezem ki a Munkácsot ért orosz rakétatámadás sérültjeinek, akiknek mielőbbi gyógyulást és teljes felépülést kívánok”,
majd egy órán belül erre módosította a posztját:
„Mély együttérzésemet fejezem ki a Munkácsot ért rakétatámadás sérültjeinek, akiknek mielőbbi gyógyulást és teljes felépülést kívánok.”
Később a Sándor-palota azzal magyarázta az orosz szó kihúzását, hogy „az államfő hivatala még várta a hivatalos és részletes tájékoztatást, illetve megerősítést a Munkács elleni rakétatámadás körülményeiről, felelőseinek és végrehajtóinak kilétéről.”
A fél ország nyomorult gyávaságot és arcpirító szégyent kiáltott, vagy csak röhögött Sulyokék digitális dilettantizmusán, az idő távlatából azonban azt kell mondanunk, bár az amerikai elnök lett volna ilyen alapos és körültekintő, amikor összevissza fecsegett mindenfélét Orbán Viktornak szankciómentességről meg pénzügyi védőpajzsról, hogy aztán kétszer is hülyét csináljon magyar cimborájából, akinek lassan csak az aláírt Trump-sapkák maradnak a nagy washingtoni bőségkosárból.
Szuverének szuvenírrel
Az év rejtélye
Bár lehettünk volna légy a falon az Ovális Irodában, hogy tudjuk, melyik nagy formátumú illiberális vezető hazudik emlékszik rosszul az elhangzottakra, ám van itt más rejtély is, amibe beletört a sajtó bicskája.
Egy hatvanpusztai magtár méretű gardróbot meg lehetne tölteni azokból a luxusdarabokból, amiket a NER nagyasszonyai villantottak a magyar médiában, elsősorban Hadházy Ákos közreműködésével. Voltak különösen kirívó alkalmak, mint például a 6,5 millió forint értékű outfitben gyerekkórházat látogató Várkonyi Andrea esete, és a család nyilvánosságra került pénzügyi huncutságai dacára nem fért a bőrébe Matolcsy Ádám felesége sem, a legnagyobb dobás azonban Rogán Barbara gyémánttal kirakott krokodilbőr táskakülönlegessége volt, amihez már hozzájutni is szinte lehetetlen, a független képviselő szerint pedig 120 millió forintot kóstál, nem csoda, hogy szinte el is homályosította a fotón szereplő több tízmilliós szett egyéb darabjait.
Mindez még Gulyás Gergely kíváncsiságát is felkeltette, így amikor egy áprilisi kormányinfón rákérdeztünk a Birkinre, a kancelláriaminiszter meglepetésünkre ezúttal nem azt a szöveget mondta el, amit egy Gulyás Gergely-szimulátor minden valószínűség szerint kikalkulált volna, nagyjából hogy a politikusfeleségek toalettje nem tartozik a kormány hatáskörébe. Ehelyett beszámolt róla, hogy megkérdezte a dologról Rogán Antalt, aki pedig „azt mondta, hogy ez hazugság”.
Innentől szó szerint idézzük a miniszter és kollégánk, Lengyel Tibor közötti párbeszédet.
HVG: Hogy azok a táskák, ruhák, ékszerek ennyit érnének?
Gulyás Gergely: Nem. Hogy azok, amik ennyit érnek, azok a feleségéi lennének.
HVG: Esetleg bérli őket, vagy lízingeli, vagy mit magyarázott akkor ezzel meg?
Gulyás Gergely: Semmilyen egyéb jogviszonyról nem kérdeztem. Azt mondta, hogy ez hazugság.
HVG: Kölcsönkapta esetleg?
Gulyás Gergely: Hát, javaslom Rogán Antal megkérdezését az ügyben.
HVG: Meg fogjuk tenni.
Vitályos Eszter: Tibor, sajnos letelt az idő, 11:40 van, illetve már 41, úgyhogy muszáj, hogy sajnos befejezzük a mai kormányinfót.
Így nem tudtuk meg sosem, kinek a cuccaiban pózolt Rogánné, ha nem a sajátjaiban.
Az év kényelmetlenül repülő kisembere
Maradjunk egy pillanatra Rogán Antalnál. Emlékeznek még tíz évvel ezelőttről a Fidesz egyik legkurtább, ám annál intenzívebb kommunikációs hadjáratára, aminek betetőzéseként Rogán turbófokozatban ismételgette, hogy keményen dolgozó kisember?
Az egész csak azért jutott eszünkbe, mert idén a Fidesz újra megpróbálta előhúzni a plebejuskártyát, miután nem ellensúlyozta kellőképpen a NER-ben csak „luxizásként” elhíresült életmód hatásait, hogy áprilisban végre levették az USA szankciós listájáráról Rogánt, akit még év elején azonosított a magyarországi korrupciós hálózat középpontjaként az amerikai külügy.
A különbség e páratlan diplomáciai siker dacára hónapokig egyre csak nőtt a Fidesz és Tisza népszerűségében, ezzel párhuzamosan pedig Orbán Viktor arca is zsugorodásba kezdett. Évekkel ezelőtt például még hetykén vetette oda az ellenzéknek, hogy ő bizony eddig is magánrepülővel járt meccsekre, és a jövőben is úgy fog, épp csak azt nem tette hozzá, hogy bekaphatja, akinek ez nem tetszik, bár valószínűleg gondolta. Idén azonban rég nem látott zavar mutatkozott abban, hogyan kezeljék a kormányfő repkedéseit, volt itt a kampánystáb tagjainak „saját zsebéből fizetett” horvátországi magánrepülőzés, hogy a miniszterelnök és kollégái az Adrián dolgozhassanak a választási győzelmi terven, eltitkolni kívánt magángépezés, valamint „az MLSZ meghívására” történt magángépezés, aminek költségét Orbán szerint az állam megtéríti az MLSZ-nek, az MLSZ szerint viszont nem.
Ennek a színes kommunkiációs kavalkádnak, valamint a mindenhonnan kibugyannó magánmilliárdok semlegesítési kísérletének legemlékezetesebb mementója az az augusztusban készült fénykép, amelyen a kiszolgáltottan farkasalvó miniszterelnök, az ország legnagyobb és legkeményebben dolgozó kisembere látható felesége oldalán, egy Bilbaóba tartó fapados repülőn.
Az év felhorgadt önérzete
Nem minden vagyonos ember osztozik azonban a kormányfő szerénykedésében, Mészáros Lőrincnek például mintha most lett volna elege az alakoskodásból, az ország papíron leggazdagabb embere idén több ízben is belépett a korábban olyannyira került rivaldafénybe.
Néha úgy érzem magam, mint az „50 első randi” című film furcsa átírt változatában
– írta például júniusban Magyar Péternek címzett nyílt levelében, amivel kapásból az év levele címet is behúzta. „Úgy tűnik, Önökre évről évre, hétről hétre és napról napra az újdonság erejével csap le az a tény, hogy milliárdos vagyok. Szeretnék segíteni, egészen pontosan 2009 óta vagyok milliárdos, amikor még a Fidesz ellenzékben volt. Már tárazhatja a következő hangzatos pufogtatását arról, hogy pökhendi vagyok, de az a helyzet, hogy az, hogy milliárdos vagyok, az egyszerűen tény” – jelentette ki Fejér vármegye Midász királya, aki milliárdos mivoltának karakán felvállalása után arra is késztetést érzett, hogy gondolatainak gazdagságába is betekintést adjon, mégpedig egy Indexnek adott interjú formájában.
Az év lefegyverző érvelése
Az intejú kérdései között óvatosan előkerültek a Mészáros birtokán lefotózott zebrák is, amelyekről korábban a Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó Vál-völgye Vadásztársaság is kiadott egy közleményt, részletesen kifejtve, hogyan gondoskodnak a rossz körülmények közül kimentett, egzotikus állatok rehabilitációjáról.
Mészáros azonban Tölgyessy Pétert megszégyenítő érveléssel rövidre zárta az ügyet, és egyszer és mindenkorra helyretette a tamáskodókat:
A zebrákról pedig annyit: nem követem a zebrák vonulását, és nem hiszem, hogy lennének ott. Ez inkább politikai bullshit.
Az év lefegyverző érvelése címmel csakis azért nem gyarapíthatja trófeái számát a globálisan is kiemelkedően sikeres vállalkozózseni, mert Orbán Viktor novemberben egyszer csak szélárnyékból megelőzte jóbarátját, amikor a fociválogatott által okozott tüdőlövéses trauma feldolgozása céljából két sportriporter és Bognár György társaságában 1 óra 42 percen keresztül elemezte a magyar labdarúgás helyzetét egy stúdióban.
A díjnyertes érvelés a következőképpen hangzott:
Orbán Viktor: Bárki ellen játszunk, látjuk a fajtajellegbeli különbségeket, föl tudjuk ismerni ezeket a játékjegyeket, ezeket nevesíteni kell. Ebben kell egyetérteni szerintem a magyar futballvilágban dolgozónak, hogy ez a mi futballunk, hogy ne forduljon elő még egyszer az, amit most itt hallhattunk, ami egy gyalázat, hogy a holland meg az izé… kik ezek? Hát mi kétszer játszottunk vb-döntőt! Ne vicceljünk már!
Hajdú B. István: Hát, mondjuk, a hollandok háromszor.
Orbán Viktor: Jó, jó, jó, de akkor is, hát de nehogy már nekem idejöjjön valaki és elmagyarázza nekem, hogy mi a futball. Hát hogy? Hogy?
Mérei Andrea: De ez nem azért van, merthogy az elmúlt 40 évünk úgy sikerült, ahogy?
Orbán Viktor: Az mindegy!
Az év nemzetegyesítése
Bármilyen megosztott is az ország, nemcsak a válogatott meccseken, de a nemzeti ünnepeinken is rendre sikerül felülemelkedni az acsarkodáson, a hétköznapokat jellemző pitiáner politikai lejáratásokon. Lám, a sokakban rossz szájízt hagyó március 15-i beszéd után október 23-án már Orbán Viktor és a poloska is megfért egy színpadon.
Orbán Viktor poloskával
Túry Gergely
…és sikerült augusztus 20-án is az államalapítás magasztosságára, a magyarokat összekötő közös dolgainkra fókuszálni az ünnepi állami műsorban – amely természetesen arra a történelmi tényre is kitért, hogy első királyunk halála után trónjára a „dölyfös és felfuvalkodott” Pétert ültették, akinek „a tanácsait idegenek súgták”, aki felajánlotta az országot egy nyugati hatalomnak, és aki miatt „a béke megbomlott”.
Voltak persze olyan paranoiás alakok, akik kistílű aktuálpolitizálást hallottak ki ebből is. Meg is kérdezték az Európa legnagyobbjaként hirdetett, 3,6 milliárd forintból megtartott tűzijáték narrációját jegyző Ugron Zsolnát erről, aki bátran közölte: nem nyilatkozhat a produkcióról. A fideszes potentátok pedig arcukon hamiskás félmosollyal, de szívükben annál nagyobb ártatlansággal értetlenkedtek a felvetésen.
Az év kulturális tetőpontja
Közel harminc éve már, hogy elindultak a kereskedelmi tévécsatornák Magyarországon, a Stúdió ’80-on szocializálódott értelmiség pedig egy emberként dőlt a kardjába a szédítő kulturális hanyatlástól. Való igaz, láttunk azóta már sok mindent a Mónika show csetepatéitól a faszhelikopterezésig, az azonban még most is újdonságként tud hatni, amikor egy tehetségkutató zsűritagja testi fenyítéssel fenyegeti az egyik versenyzőt.
Elkezd engem itt alázni egy senkiházi, hát kimegyek, és mindjárt megverem. Megmutatom neki, milyen a tapolcai vérem! Én vagyok az alpári? Megmutatom, milyen az, ha valakinek nincs érettségije
– dühöngött a Megasztárban Tóth Gabi, majd kiviharzott a színfalak mögé, hogy elégtételt vegyen egy neki beszólogató asszonyon.
@megasztartv2 Tóth Gabi teljesen kiakadt a versenyző viselkedésén!😬🫣 Írd meg kommentben, mi a véleményed a balhéról!🔥 #megasztar #tv2 ♬ eredeti hang – Megasztár
Ezek után arra már nem is nagyon kapta fel senki a fejét, hogy a TV2 szerkesztői egy ukránozós káromkodást is jó ötletnek tartottak adásba tenni.
Az év nyelvművelői
A Strabag átbaszott minket!
Lázár János építési és közlekedési miniszter
Aki nem szereti, hogy baszoktatják a Facebookon, az ne legyen politikus!
Megint csak Lázár János
Az Európai Bizottság most hirdette meg, hogy menjünk a picsába, a gázcsapot zárjuk el, az oroszoktól ne vegyünk több gázt.
Még mindig Lázár János
Hát ki a f…szom írna egy 662 oldalas, egységes szerkezetű és nyelvezetű, millió egy táblázatot és diagramot tartalmazó, a készítő tiszás szakértők egy részének kézjegyével ellátott szöveget csak úgy?
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő
Úgy bazmeg, hogy elromolhat bármi, amit használnak! (…) Hidd el, nem direkt szopatjuk a kisgyerekes családokat.
Takács Péter egészségügyi államtitkár
A lónak a faszát.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő
A Tisza a kisfaszúak pártja.
Dopeman, az Orbán Viktor által alapított első Digitális Polgári Kör hetes számú tagja
Egyszer káromkodtam a gyógyszertárba
Jó volt, de a médiában még jobb orrba-szájba
Befogod a pofád te kis geciszemű
Ha nem tudod, hogy káromkodni milyen nagyszerű
Bëlga: Egy-két-há
A magunk részéről csak üdvözölni tudjuk, ahogy politikusaink nyelvhasználatukban is közelebb kerülnek az átlagemberekhez, a sok finomkodó filosz meg elmehet a sztálinista tudományos akadémiára, de lehetne azért még szintet lépni ebben is, amint az utolsóként citált régi Bëlga-sláger is mutatja. Már látjuk is a magunk előtt a jövő Fidesz-KDNP-s frakcióülését, ahol kedélyesen a „kurva anyádat megbaszod, mi a helyzet?” köszöntéssel fogadja egyik képviselő a másikat.
Az élőbeszédhez való közelítésnél is izgalmasabbak azonban azok az új nyelvi kreatúrák, amelyek vélhetően a zsírra szállt porból bújtak elő, és spóramód szaporodnak a közigazgatásban. Az örkényi hagyományból merítő, de leginkább a Vitályos „picsognak a polgármesterek” Eszter által teremtett iskola legszebb idei kivirágzásai:
Belügyminisztérium: Az EESZT nem állt le, hanem a Központi Informatikai Rendszer meghibásodásai következtében elérhetetlenné vált.
MÁV: A daru nem kisiklott, csak kerekei rövid időre leugrottak a sínről.
Orbán Viktor: Hatvanpuszta egy félkész mezőgazdasági üzem.
Az év legkompetensebb minisztere
A repülőrajtot talán nem így képzeltük, a várt gazdasági növekedés is délibáb maradt, az ország lassan úgy eladósodik, hogy unokáink is nyögni fogják, de azt legalább egy pár óra alatt bemutatott 180 fokos fordulattal beismerte Nagy Márton, hogy a kormány giga választási osztogatására sajnos nincs meg a fedezet.
A lesújtó adatok alapján többeknek talán megrendült bizalma a nemzetgazdasági miniszter szakértelmében, jóllehet az esetleges hiányosságokat mindig lenyűgöző retorikai teljesítménnyel fedi el.
Azt pedig külön Nagy Márton javára írhatjuk, hogy nem szégyell segítséget kérni munkatársaitól, ha úgy hozza a helyzet. És mivel a kormánynak különösen fontosak a leszakadó rétegek, ennélfogva gazdaságpolitikáját is a szociális érzékenység és a társadalmi igazságosság határozza meg, nincs azon mit csodálkozni, hogy a rövidzárlat éppen a miniszter agyában legnagyobb terhelés alatt álló idegsejtkapcsolatokban, a bérminimum és a nyugdíjminimum szavaknál következett be.
Az év szívtiprója
Van, aki megkérdőjelezhetetlen kompetenciájával zúzza porrá az elé kerülő akadályokat, de akad olyan kormánytag is, akinek elég csak megjelennie, és már a kisugárzásával leveszi a lábáról a közönségét. Ebbe a szerepbe élte bele magát egy rövid időre Maruzsa Zoltán abban a videóban, amit az Országos Diáktanács készített vele.
Persze senki ne vegye komolyan a bolondozást, a fiatal lányok alighanem csak eljátszották, hogy ilyen delejes hatást gyakorol rájuk a mindezt valamiért jó ötletnek tartó köznevelési államtitkár. Ennek ellenére nehéz lesz ezentúl nem a jelenetben elhangzó dalrészletre gondolni, ha feltűnik a színen a kormány Bruce Willise. „I wanna fuck you slow with the lights on”, szól a dal szövege, vagyis
Lassan akarlak megdugni, felkapcsolt lámpáknál.
Mi csak annyit kérünk az újévre, ha egy mód van rá, ne akarják ugyanezt tenni az országgal.
Nyitókép: AFP
