Egy sikert már elkönyvelhet a kormány a naperőműves lakossági projektekre kiírt pályázatokon: sokakat elbizonytalanított, hogy érdemes-e egyáltalán próbálkozniuk.
A szuverenitás jegyében a kormány immár állami elővásárlási joggal is korlátozza a hazai naperőművek eladását, de az extraprofitadó is riasztja a külföldi befektetőket. Így a napelemparkok csak a kivételezettek számára csábító beruházások, mindenki más legfeljebb hőgutát kaphat a jelenlegi megtérülési számok láttán.
Úgy tűnik, szemtelenül alacsony áron fogják átvenni a háztartási napelemek által megtermelt áramot bruttó elszámolásban, amibe mindenki bekerül, akinek szeptember 7. után jutott eszébe ilyet telepíteni. Ők úgy járhatnak jól, ha vagy maguk fogyasztják el a saját maguk megtermelte energiát, vagy energiaközösséghez csatlakoznak. Akinek pedig már folyamatban van a napelemes projektje, jobb, ha minél előbb befejezi.
A napelemes beruházások sok ideig a takarékos villamos energia forrásainak számítottak, de a tavaly bevezetett betelepítési moratórium és a piaci áramárak mesterséges csökkentése miatt mára nincsenek előnyös feltételek a magyar cégek számára a további itthoni beépítésekhez.
Kínának egyre inkább el kell szakadnia a széntől, ennek egyik fontos lépése lehet az az új tengeri naperőmű, ahol sótermelés és garnélarákok tenyésztése is zajlik – ezzel jelentős szén-dioxid-kibocsátást lehet megspórolni.
A zöldítési célok eléréséért tíz éven belül fel kell futtatni az elektromos autózást, a hőszivattyúk beépítését és a megújuló erőművek integrálását. A fogyasztási és az ellátási oldal borítékolható robbanása külön-külön is megoldhatatlan kihívások elé állítaná a kontinens villamos hálózatát, együtt meg pláne: nincs rá felkészülve, hiszen nem is erre tervezték. A teljes körű modernizálásért az EU hét év alatt közel 600 milliárd eurót tolna a rendszerbe.
Az elmúlt két év jogi változásai és az új csatlakozási engedélyek kiadásának folyamatos halogatása hátrányosan érinti a kereskedelmi napelemparkos piacot, amelynek helyzetét a hálózat hiányosságai mellett a korábbi spekulációk is nehezítik. Mindez rontja Magyarország versenyképességét az ágazatban, nem csoda, hogy már a hazai fejlesztők is a szomszédos országok felé tekintenek.
Csaknem 630 millió forint állami támogatást kapott napelempark-fejlesztésre egy Mészáros Lőrinchez köthető cég, miközben 2021 óta nem lehet Magyarországon kereskedelmi célú napelemes erőműveket engedélyeztetni, rengetegen állnak sorba a lehetőségért.
Március 31-ig egy sor megújuló energiás vállalást kell teljesítenie a kormánynak ahhoz, hogy biztosan hozzájusson az uniós helyreállítási és ellenállóképességi terv keretében rendelkezésre álló, de egyelőre befagyasztott 5,8 milliárd eurós támogatáshoz. Pár nap maradt arra, hogy a kormány bemutassa, társadalmi egyeztetésre bocsássa és hatályba léptesse például a szélerőművek engedélyezését, a napelemes kiserőművek hálózati betáplálás tiltásának felülvizsgálatát, és a megújuló erőműves beruházások jóváhagyásának egyszerűsítését.
Jelentősen csökkentsük a gázfelhasználást és növeljük a megújuló energiatermelést. Tartsunk ki Paks II. mellett, de lehetőleg ne orosz fűtőanyaggal – többek között ezeket javasolja a hazai energiapolitika alakítóinak az Egyensúly Intézet. A további ötletek között még: mélyfelújítások, nyugati energiaimport, Robin Hood-adó alóli mentesség a megújulóknak.
Felülvizsgálják, hogyan lehet fokozatosan feloldani a tavaly október végén bevezetett korlátozást, amivel felfüggesztették a háztartási napelemek hálózati betáplálási lehetőségét. Erről Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt egy interjúban, amiből az is kiderül, mik a tervek Paks II-vel, honnan lesz energia az akkumulátorgyáraknak, piaci áron vesszük-e az orosz gázt, és miből áll a „konzervatív energiapolitika”.
Az időjárástól erősen függő nap- és a szélerőművek európai elterjedése jelentős kihívások elé állítja a villamosenergia-rendszert. Magyar kutatók a bonyolult kérdések megválaszolására gépi tanulási módszereket, ezen belül is a mesterséges neurális hálózatokat hívták segítségül. Aszódi Attila írása.