Sokkal erősebb lehetett a történelem legerősebb geomágneses vihara, mint azt eddig számolták
Brit kutatók újra kiszámolták, mennyit változott a Föld mágneses mezője az 1859-es Carrington-esemény során. Az eredmény egészen elképesztő.
Az elmúlt napokban három erős napkitörés is történt, és mivel a NASA Napdinamikai Obszervatóriuma folyamatosan figyeli a Napot, ezért felvételt készített mindhárom eseményről:
Az első napkitörés május ötödikén reggel történt, a második pár órával később, a harmadik pedig május hatodikán, szintén a reggeli órákban.
A napkitörések erősségét egy ötfokozatú skála alapján osztályozzák, a legkisebb vagy leggyengébb kitörések az A kategóriába tartoznak, azt követi a B, a C, az M és az X kategória. Értelemszerűen utóbbi betűvel a legerősebb napkitöréseket jelölik.
Mint decemberben írtuk, indiai kutatók a számításaik alapján bejelentették, hogy rengeteg napkitörésre lehet számítani 2024 elején, mert ekkorra várható az aktuális cikluson belül a Nap tevékenységének tetőzése.
A napkitörések látványos plazmakitörések, amelyek során a napfoltok körüli mágneses mezők előbb összefonódnak, majd megszakadnak, majd újra összefonódnak olyan területeken, ahol a nap mágneses mezője átmenetileg erősebb. Hatásukat a Földön is meg lehet érezni, geomágneses vihart is okozhatnak.
