A drágulás és forgalomélénkülés miatt az olcsóbb, kevésbé frekventált városrészekben lévő lakások iránt megnőtt a kereslet; az egy lakáshirdetésre jutó érdeklődések száma a XXII., XXI., XX., XVII., és a XV. kerületekben volt a legmagasabb.
A GKI reprezentatív felmérése alapján nem kell kapkodni az eladással annak, aki a csúcson szeretne kiszállni a befektetéséből.
Janus-arcú a fővárosi lakáspiac: bár ötödik éve kitartóan emelkednek, a budapesti lakásárak még mindig csak a régió középmezőnyébe tartoznak. Másrészről viszont egyre több vevő szemléli elképedve az árakat, mert azokat a saját jövedelméhez viszonyítva nagyon magasnak találja.
Az utóbbi években olyan dinamikusan nőttek a fővárosi lakásárak, hogy joggal merül fel a kérdés: mikor lesz vége? A szakértők szerint a lakásárak növekedése addig fog folytatódni, míg be nem hozzák a 2008–2013-as visszaesést, és fel nem zárkóznak a régió fővárosainak áraihoz.
Két év múlva kezdődhet az M0-s hiányzó nyugati szakaszának építése, így 2022-re teljessé válhat a Budapest körüli körgyűrű. Ez komoly változásokat hozhat a környező települések ingatlanpiacán, de kérdés, kik lesznek a legnagyobb nyertesek.
Évtizedes távlatban még mindig kevés az új lakás: 2013 és 2017 között 48 ezer lakás készült el, ez kevesebb mint a fele a 2008 és 2012 közötti mennyiségnek. 2017-ben egy magánszemély 7 százalékkal drágábban tudott építkezni, mint egy évvel korábban, a vállalkozások pedig 3,5 százalékkal dolgoztak magasabb áron.
A beruházók a kereslet csökkenésében reménykednek, hiszen jövő nyár elején az új építésű lakásokra vonatkozó kedvezményes áfa időszakának vége felé közeledve még többet kérhetnének el a tóparti ingatlanokért.
A magyarok nagyon szeretnek családi házban élni – országszerte ezek teszik ki az épülő új otthonok felét. Jó telkek viszont alig akadnak – az egyik legnépszerűbb kerületben pl. 2016-ban összesen 5 ház építését regisztrálták.
Budapesten belül Hűvösvölgyben emelkedtek a legnagyobb mértékben az átlagos négyzetméterárak az elmúlt egy évben: 66 százalékkal 1,1 millió forint fölé ment az átlagos négyzetméterár a kínálati piacon. Nem sokkal marad le tőle Lipótmező és Rézmál sem.
A falvak elnéptelenedésének megakadályozására a kormány emelni kívánja a csok összegét a kistelepüléseken, így akár minimális önrésszel vagy a nélkül is lehetne ingatlant vásárolni az 5 ezer fő alatti községekben. Az ingatlanpiaci áraknak, vagy akár a családos háztartások területi elhelyezkedésének figyelembevételével azonban a csok további differenciálásának is volna létjogosultsága.
Folytatódott az élénkülés a magyar ingatlanpiacon a Duna House elemzése szerint.
Minden hagyományt felrúgva, külvárosokban alakították át az elhagyatott gyárépületeket lakásokká az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában élő, a városi lakbért sokalló kreatívok. Nálunk ilyen sosem volt, és vélhetően sosem lesz, de az árát azért elkérik.
Agglomerációs panelre hajtanak a vevők.
Lassan múlhat az idő egy adóparadicsom hercegségben, de végül ott is rájöttek, hogyan oldhatják meg az állandó helyhiányt.
Lakótelepet építenek Pakson az atomerőműveseknek, csak most lakóparknak hívják. De hogyan illeszkednek majd az urbánus társasházak a Tolna megyei településképbe?
A fővárosban az új építésű lakások átlagos négyzetméterára 793, vidéken 414 ezer forint. A nagy beruházók gyorsabban értékesítenek, mint a kisebb ingatlanfejlesztők.
Győrben, Veszprémben és Székesfehérváron 11-19 százalékkal, jóval 300 ezer forint fölé mentek az átlagos négyzetméterárak, és 15 százalékkal rövidült az értékesítés ideje is.
A népszerűbb fővárosi filmforgatási helyszínek környékén nem ritka az 1-2 millió forintos négyzetméterár.
A loft eredetileg az istállótető alá húzott szénapadlás, mára viszont az egyik legnagyobb presztízsű lakástípus lett, luxus, stílus, trend és hipszterség árad a kifejezésből. Körkép a padlástérből.
A lakásvásárlók egyik fő dilemmája, hogy új vagy felújítandó lakást vegyenek. A jelenlegi mesteremberhiány az újépítésű ingatlanok felé terelné a keresletet, de bizonyos kerületekben megéri felújítani.
