Lakberendezési magazinok kedvence a loft-lakás; a hatalmas terekben szabadon szárnyalhat a belsőépítészek fantáziája, egy többtagú család számára viszont művészet élhető, privátszférát is garantáló környezet kialakítani. A szó hagyományos értelmében vett loft nem nagyon akad Budapesten, ezen a néven inkább társasházi tetőtérbeépítéseket vagy régi gyárfalak mögött felhúzott, teljesen új építésű lakóparki lakásokat kínálnak.

„A vevők abból a szegmensből kerülnek ki, ahol az extra kreativitás kellő anyagi forrással párosul: a filmiparból, a reklámszakmából, az IT-szektorból”. mondja Szombat Éva, az OTP Ingatlanpont Exclusive irodájának vezetője A loft-lakás ugyanis eredettörténetére rácáfolva drága, 100-150 millió forint alatt nem is érhető el a piacon. A loft – illetve az annak titulált albetét – négyzetmétere 800 ezer-1,5 millió forintba is kerülhet, és a valódi loft-lakás minimum 100-150 négyzetméter felett kezdődik.

Budapesten, a XIII. kerületben nagy siker volt egy gyönyörű, eklektikus gyárépület átalakítása, ám annak a fekvése is rendkívül kedvező volt: közel a Dunához és a belvároshoz. A fővárosban ma csak kevés új loft-projekt van a piacon, pl. Pasaréten, ahol az egykori filmgyár épületéből alakítottak ki lakásokat. A pesti oldalon a gazdasági válság miatt sokáig állt a IX. kerületben egy malomépületből kialakított lakáskomplexum építkezése. Mára elkészült, és még kaphatók lakások, irodák, 5-600 ezer forintos négyzetméter áron (igaz, itt egy lakóegység több mint 200 négyzetméter). Egy óbudai malomépületből átépített lakásokat is hirdettek loft elnevezéssel, de abban főleg 30 négyzetméter körüli garzonlakásokat alakítottak ki – ami biztos különleges, csak nem feltétlenül minősül loftnak. A Római-parton is épültek loft-lakások – mára már egy új építésű sincs a piacon.

A loft elnevezés tehát vonzza a vevőket, az elnevezés marketingértéke magas, de tényleges loft-lakásokból szűkös a kínálat. Pedig elhagyott ipari épületből van bőven, de környezetük még nem áll készen egy presztízsberuházásra.