A lakásárakat az elmúlt években számtalan tényező hajtotta felfelé, pl. a kamatok csökkenése, a bérek emelkedése, a konjunktúra, a csok, vagy az elérhető magas hozamok miatt rövid és hosszú távú bérbeadásra szánt, befektetési célú lakásvásárlások terjedése. A Költözzbe.hu elemzéséből most az derült ki, hogy a drágulás mértéke komoly területi szórást mutat, és összefüggés fedezhető fel az országon belüli vándorlással.

Nem meglepő, hogy oda szeretnének a legtöbben költözni, ahol a munka és a jó minőségűnek vélt városi élettér található. Az elvándorlással leginkább érintett területek az ország délnyugati, illetve északkeleti térségei, ahonnan elsődleges célpontok (a külföldet leszámítva) Budapest és agglomerációja, a nyugati országrész győri, soproni és szomszédos járásai, illetve a kecskeméti, a szegedi és a debreceni járások.

A Koltozzbe.hu historikus adatai (a 2012-2015 évek között eladásra meghirdetett ingatlanok és a 2016-2018 évek között eladásra hirdetett ingatlanok átlag négyzetméterárainak változása) alapján vizsgálták az átlagárakat. Ez alapján arra jutottak, hogy egy-egy kirívó területet leszámítva – ilyen például a Balaton északi és déli partvidékének piaca, ahol bár a vándorlási különbözet nem különösebben pozitív, a befektető, nyaralót vásárló vevők miatt komoly áremelkedések voltak – általánosságban elmondható, hogy ahol pozitív a vándorlási különbözet, ott nőttek leginkább a lakásárak.

Azon járások esetén, ahol a belső migráció egyenlege pozitív volt, egyértelmű árnövekedés volt megfigyelhető, néhány járás kivételével pedig az elvándorlás az ingatlanárak jóval lassabb ütemű növekedését, vagy akár a csökkenését is eredményezte. A térképet itt nézheti meg.