Mintha csak egy kis persely lenne az Egyesült Államok aranylerakója, Fort Knox: a Föld aranyának 99,999 százaléka egészen máshol, ráadásul egy helyen található. Azonban van egy meglehetősen rossz hír a helyszínnel kapcsolatban.
Bevétele viszont több forrásból is bőségesen akad a fideszes országgyűlési képviselőnek.
Hatalmas mennyiségű aranyat sejt a Börzsöny mélyében egy magyar társaság. Ők már kész tervekkel rendelkeznek: távolról fúrnának lejtaknákat a Natura 2000-es területek alá, az üzemcsarnokot is a föld alatt alakítanák ki, nem használnának cianidos technológiát. A reményeket tápláló kutatási eredmények azonban régiek, annak kiderítése pedig, hogy mennyi nemesfém található még itt, eurómilliókba és évekbe kerül. A hazai szakemberek szerint, ha valaki aranyat bányászna itthon, inkább Recsk környékén kellene keresgélnie.
Először sikerült olyan anyagot létrehozniuk a Bázeli Egyetem kutatóinak, ami kiválthatja az irídiumot vagy a ruténiumot.
Mindössze 6 gramm arany van az 556 grammos aranyéremben, ez pedig a bevonat – írja a CNN portál, megállapítva, hogy az erkölcsi érték óriási, de maga az érem nem sokat ér.
Az arany történetét folytató sorozat második részében a bankok kialakulásától az aranystandard kezdetéig tekintjük át az arany történetét.
Az aranyiparban intézménynek számító George Gero 84 évesen hunyt el New Yorkban.
A 21. század egyre markánsabb felismerései az aranybányászatra és az aranykereskedelemre is erőteljes hatással vannak. Ahogy az emberek rendre környezettudatosabbá válnak, úgy fokozódik a nyomás a befektetési-aranyszakmán is azért, hogy „zöldebb” arany kerüljön a középpontba. De hogyan válhat zölddé az arany? Hogyan kényszeríthetik környezettudatosságra az aranybányákat a piaci szereplők és a tőke birtokosai? Ennek jártunk utána.
Szemétbe dobott, vagyis már használhatatlan elektronikai hulladékból, köztük mobiltelefonokból kinyert nemesfémből készülnek el a jövő évi tokiói nyári olimpia medáljai, hogy így csökkentsék a világban egyre csak halmozódó e-szemetet.
Az egy évtizede tartó romló tendencia az utóbbi négy évben felgyorsult, és ha nem történik drámai fordulat a feltárásban, akkor folyamatosan kevesebb arany lesz elérhető a piacokon. Ráadásul a kitermelt nemesfém érc minősége is romlik.
A Föld leggazdagabb nyersanyaglelőhelye felett épült település a világ legszennyezettebb, leghidegebb, legélhetetlenebb, legéletveszélyesebb, külföldiek által nem látogatható panelvárosa. Az északi sarkkörön túli "városban" az európai értelemben szinte lehetetlen élni, mégis sokan laknak és dolgoznak itt. A vonzerőt a világ legnagyobb ásványi vagyone jelenti – meg a kibányászásáért kapott pénz.
Milliárdos kaszálásra számíthat az az egyelőre meg nem nevezett cég, amely egydüliként jogosult lesz a leselejtezett röntgenfilmek felvásárlására – írja a Világgazdaság. A felvételekből egy speciális eljárással ugyanis nagy tisztaságú ezüstöt lehet kinyerni.
Az Arany Világtanács adatai szerint 1997 óta nem volt példa olyan mértékű aranykeresletre, mint tavaly, amikor a világ tavalyi aranykereslete 4067 tonna volt. Óriási a változás abban is, hogy a 14 évvel ezelőtti 331 dolláros éves átlagárról tavaly átlagosan 1571 dollárra emelkedett a nemesfém unciánkénti ára.
A világ központi bankjai csaknem 350 tonna aranyat vásároltak a tavalyi év első tizenegy hónapjában. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden ismertetett adatai szerint novemberben 44,35 tonna aranyat szereztek be a bankok, a legnagyobb vásárló Törökország volt 41 tonnával.
Az arany unciánkénti (31,1 gramm) ára átlépte az 1750 dollárt, így drágább lett, mint a platina, vagyis az arany már az árat tekintve is vitathatatlanul a nemesfémek egyeduralkodója – állapította meg keddi elemzésében az aranypiac.hu.
