szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az Arany Világtanács adatai szerint 1997 óta nem volt példa olyan mértékű aranykeresletre, mint tavaly, amikor a világ tavalyi aranykereslete 4067 tonna volt. Óriási a változás abban is, hogy a 14 évvel ezelőtti 331 dolláros éves átlagárról tavaly átlagosan 1571 dollárra emelkedett a nemesfém unciánkénti ára.

A Magyar Aranypiac Kft. közleménye szerint az ipari felhasználást nem számítva a két aranynagyhatalom, India és a nyomában lévő Kína, több mint a felét adja a világ teljes keresletének.

A céghez tartozó aranypiac.hu tájékoztatása alapján a vásárló országok listáját  változatlanul India vezeti. A szubkontinens fogyasztóihoz 2011-ben 933 tonna arany áramlott, ami 7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

AP

A világ második legnagyobb aranypiaca az Indiához gyors ütemben felzárkózó Kína volt tavaly 770 tonnás felhasználással. Az egy év alatt 20 százalékkal növekvő kínai kereslet láttán a közlemény szerint Marcus Grubb, a világ aranykeresletéről összeállított tanulmányt kommentáló Arany Világtanács igazgatója nem zárja ki, hogy 2012-ben a Föld legnépesebb országa  akár le is taszíthatja a trónról ázsiai szomszédját. Tavaly az utolsó negyedévében ez már be is következett, hiszen Kína a csaknem 191 tonnás fogyasztásával először utasította maga mögé a 173 tonna aranyat importáló Indiát.

Az aranypiac.hu szerint Kína jó úton halad ahhoz, hogy a globális aranypiac meghatározó szereplőjévé nője ki magát. A nagyjából 350 tonnás éves kitermelésével a kitermelői ranglistát már vezeti is.

Az elemzés szerint Kína előretörése az arany piacán  államilag irányított folyamat eredménye: az aranykereskedelem liberalizálása és törvényi szabályozása, valamint a tőzsdei és kereskedelmi infrastruktúra kialakítása immár bő 10 éve tartó folyamat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!