Karácsony Gergely a valaha volt legnagyobb Pride-on: Ezen a napon Budapest Európa fővárosává vált – élő közvetítés a büszkeség napjáról
Kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A HVG élő közvetítése.
Az epilepszia az egyik legelterjedtebb neurológiai zavar, a világon mintegy 50 millió embert érint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint.
Az Epilepsia Open című tudományos folyóiratban megjelent egy tanulmány egy új felfedezésről, amely döntő jelentőségű lehet a zene egészségre gyakorolt pozitív hatásainak feltárásában.
A szakértők Mozart D-dúr szonáta két zongorára, K 448 című művét használták, valamint annak egy összekevert verzióját. Azt akarták tesztelni, hogy más hatásuk van-e az epilepsziásokra.
"Az elmúlt 15-20 évben sokat megtudtunk arról, hogyan csökkenti a rohamok számát az epilepsziás egyénekben, ha Mozart egyik szerzeményét hallgatják" - fejtette ki Marjan Rafiee, a torontói Krembil Brain Institute munkatársa. De egy kérdés még válaszra szorult, mégpedig az, hogy az egyéneknél hasonló módon csökkenti-e a rohamok gyakoriságát az, ha egy másik zenei ingert, nem pedig Mozart-darabot hallgatnak.
Az egy éven át tartó vizsgálatban tizenhárom páciens vett részt. Három hónap alatt a vizsgálatokkal megállapították a kiindulási alapot, majd a résztvevők egyik fele három hónapon át naponta meghallgatta Mozart szonátáját, majd újabb három hónapig az összekevert verziót.
A csoport másik fele az összekevert verzióval kezdett, majd Mozart művét hallgatta meg naponta. A páciensek - akiknek gyógyszeradagját nem változtatták a tanulmány alatt -, naplót vezettek rohamaikról.
"Eredményeink szerint a szonáta első tételének naponta történő meghallgatása összeköthető a rohamok gyakoriságának csökkenésével a felnőtt epilepsziásoknál. Ez azt sugallja, hogy a napi Mozart-hallgatás kiegészítő terápiát jelenthet az epilepsziás egyének rohamszámának csökkentésében" - mondta Rafiee.
