Milyen az, amikor elszakad a vezér és a nép közötti eltéphetetlennek hitt kötelék? Nicolae Ceaușescu utolsó nyilvános beszéde drámai és szemléletes történelmi példája ennek. De Orbán Viktor kikényszerített országjárása is felfedi azt a lélektani folyamatot, amikor a hatalom birtokosa szembesül a hatalma meggyengülésével.
Felföldi József nem számít meglepetésre az országgyűlési választáson.
Ötven évvel Franco halála, Spanyolország 36 éven át tartó diktatúrájának bukása után az egykori diktátor népszerűbb, mint valaha. Főleg a fiatalok rajonganak az emberért, aki miatt százezrek hagyták el az országot, kerültek börtönbe vagy végeztek őket ki.
Alig röppent fel a híre, hogy Nicolae Ceausescu menekül 1989 decemberében, az ellene tüntetők máris a bukaresti rezidenciája felé vették az útjukat. A Tavasz-palota ostroma a romániai forradalom egyik legbizarrabb momentuma, mégis érthető: már akkor legendák terjedtek aranyozott vécéülőkékről és pávákról. A valóság ennél is bizarrabb, Elena Ceausescu ízlése alapján.
95 éves korában, hosszas betegség után elhunyt Ion Iliescu. A korábbi román államfő a közép-kelet európai rendszerváltás egyik legellentmondásosabb személyisége.
Az államadósság visszafizetésének lázában égő román vezetés parancsára a gazdaság lényegében exportra dolgozott, míg a lakosság életszínvonala gyors zuhanásnak indult, és csak a jegyrendszer újbóli bevezetésével lehetett megakadályozni, hogy tömegek haljanak éhen. Mindebből az országot uralkodói külsőségek közepette vezető Ceaușescu-házaspár nem akart észrevenni semmit, így a rendszerbe gyakorlatilag kódolva volt, hogy vérontással fog véget érni. Ami azonban utána következett, máig kényes téma a román történetírásban. Bandi Istvánnal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatójával beszélgettünk.
Az eladásból befolyt összeget uniós projektek társfinanszírozására fordítja az eddigi tulajdonos megyei önkormányzat.
Máig nincs megbékélés, mindenki a saját szemszögéből látja az 1989-es romániai forradalmat, amelynek legvéresebb napjairól Tudor Giurgiu rendező készített filmet. A Libertate '89 – Nagyszeben című alkotást a napokban mutatták be a magyar mozikban.
A kép korábban nagy valószínűséggel a román diktátor, Nicolae Ceausescu gyűjteményének képezhette részét.
A kocsival leginkább Bukaresten kívül jártak, a fővárosban Zoia Ceauşescu és férje inkább egy Daciát használt.
A román diktátor Mohammad Reza Pahlavitól, Irán utolsó sahjától kapta az autót elismerése jeléül.
Elárverezik a volt román diktátor repülőgépét, a licit 25 ezer euróról indul.
A diktátor uralkodásának idején rettenetesen hanyagul megépített intézmények a mostani járványban is menetrendszerűen szedik az áldozatokat. A rendszerváltás óta csak négy új közkórház épült.
A Ceausescu-rezsim sírásójának és a maga szerepét szándékosan túlnagyító füllentőnek is nevezték a 92 éves korában az USA-ban elhunyt Ion Mihail Pacepát, a hírhedt román titkosszolgálat, a Securitate egykori tábornokát. Miközben túlélte, hogy a román diktátor vérdíjat tűzött ki rá, a koronavírus-fertőzéssel már nem tudott megbirkózni.
Amikor először bocsátottak árverésre, még senkinek nem kellett.
Magyarországon is ismerős állapotról szól.
Mi köze egy Ceaușescu-darabnak a magyarországi rossz idegállapotokhoz? Lehet-e nő egy diktátor, és mi vesz rá egy gondolkodó értelmiségit, hogy befeküdjön a pártelnök ölébe? Valcz Péter abszurd drámát rendezett a román rezsimről és a szellemi szabadság elvesztéséről. Az alkotóval a független színházak helyzetéről és arról is beszélgettünk, hogy miért vagyunk mi a lakógyűlések országa.
A meghatározó kulturális személyiségek listáját Constantin Brancusi vezeti.
A hivatalos romániai műtárgy-kereskedelmet a kommunista időszakban rekvirált, a közelmúltban visszaszolgáltatott gyűjtemények éltetik. Még a néhai Nicolae Ceausescu fia is tarol a piacon.
