Ránki Sára igazságügyi nyelvész: A magyar politikai beszéd trágár, agresszív és dehumanizáló

Meglehetősen nagy port kavart és kavar a mai napig is a Ryanair-vezér és a gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton közötti kommunikáció. Az olvasók körében joggal felháborodást keltett kommunikáció minőségéről néhány szó most nyelvészszemmel.

Azt, hogy ki kivel hogyan, miért úgy, milyen szándékból beszél, a nyelvészetben többek között a pragmatika tudománya vizsgálja. A pragmatika a nyelvészetnek az az ága, amely a nyelvi tevékenységgel úgy foglalkozik, hogy számol a kommunikációban résztvevők (beszélő és hallgató) céljaival és szándékaival, és alapvetően azzal, hogy mindannyian tudatos nyelvhasználók vagyunk, tehát felelősek vagyunk azért, amit mondunk.

Ha tudományosan kellene fogalmazni, azt mondhatjuk, hogy konstruktívan járulunk hozzá nyelvi tevékenységünkhöz. A pragmatika ezzel azt mondja, hogy a beszélő be tudja mérni azt, hogy mit akar mondani, hogyan mondja, és annak, amit mond mi lesz vagy mi lehet a következménye. És nemcsak a beszélő szándékait vizsgálja a pragmatika, hanem a hallgatóét is. Nevezetesen azt, hogy a hallgató mit ért meg abból az üzenetből, amit kap, hogyan reagál arra, válaszának melyek a lehetséges céljai és szándékai. Ezek egy párbeszéd nagyon leegyszerűsített pragmatikai vizsgálatának alapjai.

Akkor hogyan lehet minősíteni a fent nevezettek kommunikációját?