Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Biztosítói kifizetés vagy „szolgáltatás” vagy az úgynevezett „maradékjogok” alapján történhet. Az szja-törvény szerint a biztosító szolgáltatásának az a kifizetés minősül, amelyre a biztosítási szerződés alapján a biztosítási esemény (például nyugdíjazás, baleset, betegség, halál) bekövetkezése vagy a szerződés lejárata miatt kötelezett a biztosító - írja az Adózóna. A visszavásárlási, rész-visszavásárlási kifizetések (maradékjogok) nem számítanak biztosítási szolgáltatásnak.
Főszabály szerint – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – a biztosító szolgáltatása adómentes. Így adómentes például a kockázati biztosítás alapján a kedvezményezettnek vagy az örökösnek a biztosított halála esetén járó összeg, a balesetbiztosítás vagy betegségbiztosítás alapján az orvosi kezelés, ápolás költségeinek megtérítése. Meghatározott feltételekkel adómentes továbbá a nyugdíjbiztosítás és a járadékbiztosítás alapján történő egyösszegű kifizetés vagy havi járadék.
Az adómentesség további feltétele, hogy a szerződéskötéstől a kifizetésig legalább 10 év elteljen, kivéve a 10 év előtt bekövetkező halál, illetve a legalább 40 százalékos mértékű egészségkárosodás bekövetkezését, valamint az olyan nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás megkezdését, amelyet a biztosító a szerződéskötéstől számított legalább a 10 éven át, vagy a biztosított haláláig nyújt. Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege az ötezer forintot nem éri el, azt a 10. év letelte előtt is ki lehet fizetni egy összegben adómentesen.
A szja-törvény külön rendelkezései szerint adóköteles kifizetések:
- a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés,
- a baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatásból a jövedelem-kiesés időszakára a napi 15 ezer forintot meghaladó rész, akkor, ha a biztosítási díj vagy annak egy része a díjfizetés időpontjában adómentes volt,
azzal, hogy az adókötelezettséget az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni;
a személybiztosítás alapján nyújtott olyan szolgáltatás, amely nem minősül halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiztosítási vagy betegségbiztosítási szolgáltatásnak (például az elérési kifizetés);
- az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatás, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta.
- Az előző rendelkezések alkalmazásában viszont nem minősül jövedelmet pótló kártérítésnek, illetve jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítésnek (tehát nem terheli adó)
- a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett összeg (például gyermektartás, szülőtartás),
- az olyan kártérítés, amelyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki, még akkor sem, ha azok a költségek éppen a jövedelem megszerzése érdekében merültek fel (például baleseti sérült nehezített életvitelére, gondozására tekintettel fizetett költségtérítés),
- a költségtérítést és a jövedelmet helyettesítő kártérítést is tartalmazó járadék (vagy annak egyösszegű megváltása) esetén a költségtérítő rész.
Ha a biztosítói kifizetés nem adómentes, az adó alapját általában kamatjövedelemként kell megállapítani.
