Mennyi sápot nyúl le az állam, ha bejött a nagy pénz a biztosítótól?

Biztosítói kifizetés vagy „szolgáltatás” vagy az úgynevezett „maradékjogok” alapján történhet. Az  szja-törvény szerint a biztosító szolgáltatásának az a kifizetés minősül, amelyre a biztosítási szerződés alapján a biztosítási esemény (például nyugdíjazás, baleset, betegség, halál) bekövetkezése vagy a szerződés lejárata miatt kötelezett a biztosító - írja az Adózóna. A visszavásárlási, rész-visszavásárlási kifizetések (maradékjogok) nem számítanak biztosítási szolgáltatásnak.

Főszabály szerint – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – a biztosító szolgáltatása adómentes. Így adómentes például a kockázati biztosítás alapján a kedvezményezettnek vagy az örökösnek a biztosított halála esetén járó összeg, a balesetbiztosítás vagy betegségbiztosítás alapján az orvosi kezelés, ápolás költségeinek megtérítése. Meghatározott feltételekkel adómentes továbbá a nyugdíjbiztosítás és a járadékbiztosítás alapján történő egyösszegű kifizetés vagy havi járadék.

Az adómentesség további feltétele, hogy a szerződéskötéstől a kifizetésig legalább 10 év elteljen, kivéve a 10 év előtt bekövetkező halál, illetve a legalább 40 százalékos mértékű egészségkárosodás bekövetkezését, valamint az olyan nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás megkezdését, amelyet a biztosító a szerződéskötéstől számított legalább a 10 éven át, vagy a biztosított haláláig nyújt. Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege az ötezer forintot nem éri el, azt a 10. év letelte előtt is ki lehet fizetni egy összegben adómentesen.

A szja-törvény külön rendelkezései szerint adóköteles kifizetések:

• a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés,
• a baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatásból a jövedelem-kiesés időszakára a napi 15 ezer forintot meghaladó rész, akkor, ha a biztosítási díj vagy annak egy része a díjfizetés időpontjában adómentes volt,
  
  azzal, hogy az adókötelezettséget az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni;

a személybiztosítás alapján nyújtott olyan szolgáltatás, amely nem minősül halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiztosítási vagy betegségbiztosítási szolgáltatásnak (például az elérési kifizetés);

• az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatás, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta.
• Az előző rendelkezések alkalmazásában viszont nem minősül jövedelmet pótló kártérítésnek, illetve jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítésnek (tehát nem terheli adó)
• a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett összeg (például gyermektartás, szülőtartás),
• az olyan kártérítés, amelyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki, még akkor sem, ha azok a költségek éppen a jövedelem megszerzése érdekében merültek fel (például baleseti sérült nehezített életvitelére, gondozására tekintettel fizetett költségtérítés),
• a költségtérítést és a jövedelmet helyettesítő kártérítést is tartalmazó járadék (vagy annak egyösszegű megváltása) esetén a költségtérítő rész.

Ha a biztosítói kifizetés nem adómentes, az adó alapját általában kamatjövedelemként kell megállapítani.