A német nyugdíjmodell javított változatával reformálná meg a hazai nyugdíjrendszert a Corvinus Egyetem egyik kutatója: egyéni számlák, pontrendszer, méltányosabb özvegyi nyugdíj, korhatáremelés, pluszpontok a gyerekekért a terítéken. A kormánynak szűk másfél éve van kidolgozni és bevezetni a nyugdíjreformot.
Öt évvel az után, hogy Magyarország meglépte, a lengyelek is el akarták törölni a nyugdíjjárulék-fizetés felső határát, de az ottani Alkotmánybíróság ezt megakadályozta. Ám mivel eljárási hibákra hivatkozott, az ügynek még nincs vége.
Nem mindegy, mennyit keres az, aki nyugdíj mellett dolgozik.
A szocializmus idején a zenészek nyugdíjjárulékát fizető Országos Rendező Iroda nyilvántartásai egyszerűen eltűntek, ezért a legtöbb zenésznek nevetségesen alacsony nyugdíjat állapítottak meg.
Az NN Biztosító a demográfiai trendeket figyelembe véve, változatlan nyugdíjjárulékból kiindulva arra jutott, hogy 2050-re az átlagnyugdíj a mostani 132 ezerről 104 ezerre csökken. Az akkori nyugdíj az átlagfizetés 65 százalékát fogja kitenni.
Németországban a csökkenő nyugdíjjárulék és a kedvezőtlen demográfiai helyzet ellenére jelentősen emelkedik a nyugdíjbiztosítási rendszer bevétele, ami a bevándorlásnak, és mindenekelőtt a kelet-közép-európai uniós társállamokból érkező munkavállalók befizetéseinek tulajdonítható - írta a Handelsblatt című üzleti lap szerdán, a szövetségi nyugdíjbiztosító intézet (DRV Bund) adataira hivatkozva.
A román képviselőház megszavazta változatlan formában a munkáltatói nyugdíjjárulék 5 százalékos csökkentését, és elutasította Traian Basescu román államelnöknek az ezzel kapcsolatban emelt kifogását.
Oroszországban átcsatornázzák a magánnyugdíj-alapokba folyó járulékokat. Magyarországon ez a első lépés előzte meg a magánnyugdíjpénzek államosítását.
Még a nyáron bevezetik a járulékbefizetések nyomonkövethetőségi rendszerét.
A kulcsfogalom az arányos szolgálati idő fogalma. Ha a minimálbérnél kevesebbet keresünk, akkor ezt kell alkalmazni, például egy katás cég esetén.
Az állam a nyugdíjjárulék-plafon eltörlésével 51 milliárdos pluszbevételhez jut, ám ennek az is lehet a következménye, hogy a minimumnyugdíj hússzorosát, de akár ötvenszeresét is elérheti egy-egy jó helyről nyugdíjba ment munkavállaló járadéka.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításai közé rejtett taposóaknák az Erzsébet-utalvány kizárólagosságának biztosítása érdekében az adószabályokkal korlátozzák a versenyszférában működő utalvány-kibocsátók piacát. Milyen utalványokat lesz érdemes adni?
A nyugdíjjárulék csökkentéséről és az úgynevezett minijob konstrukció felső bérhatárának emeléséről döntött a német parlament csütörtökön. A nyugdíjjárulék 19,6 százalékról 18,9 százalékra változik 2013-tól. A nyugdíjjárulék mértéke így 18 éve a legalacsonyabb szintre csökken. A járulék felét a munkáltató, felét a munkavállaló fizeti. A csökkentés a munkavállalóknak és a munkaadóknak évente összesen 6,3 milliárd eurós teherkönnyítést jelent.
Eltörölné a járulékplafont a kormány, melynek köszönhetően a limit feletti részen 10 százalékos vesztesége lesz azoknak, akik több mint 4-500 ezer forintot visznek haza. A lépés a Jobbik ötlete volt, a Fidesz ezzel a preferált választói csoportjának, a középosztálynak vághat alá.
Kérdéses, kaphatnak-e teljes állami nyugdíjat azok, akik maradnak a magánnyugdíjpénztáraknál. A Nemzetgazdasági Minisztérium azt állítja, mindenkinek teljes nyugdíj jár majd, a hatályos törvény szerint azonban ez nem így van.
Elfogadta a parlament hétfőn azt a bizottsági módosító indítványt, amely megszünteti a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetést azok esetében, akik eddig fenntartották magánpénztári tagságukat. Az általuk fizetett nyugdíjjárulék így az állami nyugdíjkasszába kerül.
Kell-e járulékokat fizetni a tartósan beteg gyermeket nevelő egyéni vállalkozónak azokra a napokra, amikor nem dolgozik? Olvasónk kérdésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársa válaszol.
A félszuperbruttó szerint fizetik a foglalkoztatottak a személyi jövedelemadót, vagyis az adóalapba beleszámít a munkaadó tb-járuléka is, de a parlamenthez pénteken benyújtott törvényjavaslat ezeket a részeket nem érinti, csak azt, hogy a munkaadók a továbbiakban nem nyugdíjjárulékot, hanem nyugdíj-hozzájárulást fizetnek - írja a Népszabadság hétfői számában a "Zsonglőrködik a kabinet" című cikkében.
Elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége hétfőn azt az adótörvényekhez benyújtott módosító javaslatot, amely a biztosítottak és a nyugdíjas vállalkozók által fizetendő nyugdíjjárulék mértékét 9,5 százalékról 10 százalékra emeli.
Az adójogszabályok változtatásához beadott módosító indítványok nemcsak a nyugdíjjárulék mértékét emelnék, de jó néhány témakörben - áfamentesség, lakásszerzési illeték - változtatnának az eredeti törvényjavaslaton. Összefoglaltuk.
