„Jobb későn, mint soha”, ez a pénz „jár nekünk”, ide kellett adni – kommentálta a miniszterelnök, hogy Magyarország megkapja a befagyasztott uniós források egyharmadát. Orbán Viktor Brüsszelből a Kossuth rádiónak nyilatkozva nemcsak azt igyekezett megmagyarázni, hogy hol volt, amikor nélküle szavazták meg az EU-csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, hanem arról is, hogy az Európai Bizottság feloldotta 10 milliárd euró zárolását, vagyis utalják az eddig visszatartott pénzek egy részét.

„Mi is látjuk a plakátokat, de nem ettől függ, hogy odaadjuk-e az EU-pénzt"

Az Alaptörvény elfogadása óta a legfontosabb igazságügyi reformot hajtotta végre Magyarország, ennek köszönhető, hogy az Európai Bizottság hozzájárult a kohéziós alapok kifizetését gátló blokkolás feloldásához - mondta el magyar újságírók előtt Didier Reynders jogállamiságért felelős uniós biztos. De azt is világossá tette, hogy ez még messze nem elég ahhoz, hogy az összes blokkolásnak vége legyen.

Orbán erről most azt mondta: amikor megérkezik a pénz, a parlament a költségvetési törvény keretei között eldönti, hogy mennyi menjen pedagógusbér-emelésre, kisvállalkozásoknak, energetikai korszerűsítésre és így tovább. Ez a bejelentés jól hangzik ugyan, mégis bizonytalanságot okoz. Méghozzá azért, mert a miniszterelnök most az Országgyűlés nem is tudni, mikori döntéséhez – az őszi ülésszak most ért véget, a tavaszi pedig csak jövő év február végén kezdődhet – köti azt a meg se határozott mértékű pedagógus-béremelést, amiről több mint egy éve ígérnek.

A kormányzat egészen konkrét, pontos üzemtervet és célszámokat tartalmazó koncepciót lobogtat immár több mint másfél éve a tervezett pedagógus-béremelésről, most mégis minden bizonytalannak tűnik. Pedig eddig mindig, mindenhol azt állították, hogy a kormány(pártok) szerint is indokolt, jelentős béremelés egyetlen akadálya az EU-s pénzek brüsszeli visszatartása, de amint a forrásokat feloldják, jöhet az ígért emelés – nem mellesleg „a havi hatmilliót kereső” baloldali EP-képviselőket okolták az uniós pénzek befagyasztásáért és a feloldás elhúzódásáért.

Ahogy ezt a hvg.hu akkor elmagyarázta, a kormány fenti kijelentése – mint oly sokszor – nem felel meg teljesen a valóságnak, de tény, hogy Brüsszel tényleg beleegyezett abba, hogy a 2021-2027 közötti költségvetési keretből pedagógusbéreket is finanszírozzanak, miután a tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül nálunk a legalacsonyabbak, az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 58–66 százalékát teszik ki.

AFP / DPA / Marijan Murat

Ezeket az arányszámokat igyekszik tehát „felhúzni” az Orbán-kormány részben EU-s pénzből, részben magyar költségvetési forrásból, ahogy már tavaly ősszel Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a konkrét terveket, emelési menetrendet ismertette. Akkor még 2023 elejére várta a kormány az EU-s forrásokat, így onnantól tervezte a béremelést is, amelynek végén Gulyás közlése szerint

a cél, hogy 2025-re a diplomás átlagbér 80 százalékát keressék a pedagógusok – mivel abban az évben a diplomás átlagbér bruttó 972 901 forint lehet, a pedagógusok bére átlagban 777 ezer 673 forint alakul majd.

A már jó ideje – a bérek mellett az oktatásügy állapota miatt is – tiltakozó pedagógusok tehát a kormányzati nyilatkozatok alapján joggal számítottak érdemi emelésre. Főleg, hogy tavaly tavasszal éppen Orbán volt az, aki egy szakmai rendezvényen azt javasolta a pályakezdőknek, hogy „ha jó vagy valamiben, akkor kérd meg az árát”. Ehhez képest egy kezdő pedagógus alapbére akkor bruttó 195 ezer forint volt. Kormányzati ígéretből azóta sem volt hiány, tavaly novemberben Navracsics Tibor miniszter is arról beszélt, hogy ha jönnek az uniós pénzek, akkor 1,5–2 milliárd eurót szánnak az oktatás fejlesztésére.

A feszült helyzetet jól jellemzi amúgy, hogy tavaly decemberben, néhány órával azután, hogy az Európai Bizottság rábólintott az uniós helyreállítási alap pénzeire benyújtott magyar pályázatra, bennük az oktatás javítására tett ígéretekkel, a Belügyminisztérium közleményt adott ki arról, hogy újabb 8 pedagógust rúgtak ki, mert polgári engedetlenséggel tiltakoztak a megbecsültségük hiánya, valamint a sztrájkjoguk megnyirbálása miatt. Vagyis a kormány nagyobb megbecsülést ígért a tanároknak és konkrét vállalásokat tett, miközben elkezdte fenyegetni, elbocsátani őket.

Bár a várakozásokkal szemben idén év elején sem érkeztek meg az uniós pénzek, a kormányzat kitartott a béremelésre vonatkozó ígérete mellett. Gulyás Gergely idén februárban megismételte, hogy „méltánytalanul alacsony a pedagógusok bére”, de a magyar kormánynak az EU-val kötött megállapodása szavatolja, hogy „2025. január 1-jén egy pedagógus bére átlagosan bruttó 800 ezer forint lesz, és két évre rá az egymillió forintot is el fogja érni". Csakhogy EU-s pénz továbbra sem jött, a kormányzat pedig folyamatos magyarázkodásra kényszerült: mindig elmondták, hogy a tanárok valóban többet érdemelnének, a kormány pedig emelné a bérüket, de a baloldali képviselők és Brüsszel az uniós pénzek visszatartásával ezt akadályozza.

Gulyás a nyáron emellett már kénytelen volt olyan megállapításokat és ígéreteket tenni, hogy a tanárok béremelését uniós források nélkül is meg tudják oldani, mégpedig évenkénti 10 százalékos emeléssel. Ez nyilván kevesebb, mint az addig ígért, ráadásul júniusi kijelentését megelőzően, a májusi infláció 21,9 százalék volt. Akkor már arról is beszélt, hogy a pedagógusbér-emelési koncepciónak mindössze 12 százalékát fedeznék uniós pénzből, a maradék 88 százalékot a magyar kormány a költségvetésből gazdálkodná ki.

Gulyás Gergely az évenkénti 10 százalékos növelést igyekszik eladni jelentős pedagógus-béremelésként

A dolgok jelenlegi állása szerint ez annyit jelent, hogy a tanárok fizetése így is értéktelenebb lesz évről évre, hiszen a tíz százalékos emelés továbbra is alatta van az inflációnak.

Ennek megfelelően a 2024-es költségvetésben – amelyet a pénteki Kossuth rádiós interjújában Orbán Viktor is említett – januártól csak 10 százalékos béremelés lett beépítve, vagyis ennyi biztos, és az e feletti emelésre mondta a kormány, hogy az pedig a korábban közölt menetrend szerinti ütemezésben az EU-s források érkezésétől függ. Közben a nyáron a kormány javaslatára az Országgyűlés elfogadta a pedagógus státusztörvényt, csakhogy az, mint megírtuk, úgy írt elő új jogviszonyt, új munkaterheket a pedagógusoknak, hogy a fizetési oldalra nem volt garancia.

Nagyon rossz bizonyítványt kapott a magyar oktatás

Az állam Magyarországon fordít - négy másik országgal együtt - a legkevesebbet oktatásra, ez konkrétan a GDP 3,2 százalékát jelenti.

A helyzet jelenleg tehát az, hogy – mint azt az RTL Híradónak is megerősítette Navracsics Tibor tárcája – jövő heti kormányülésen lesz téma a felszabadított pénz sorsa, a kormány pedig az Európai Bizottság döntését a tanár-béremeléssel kapcsolatosan is értékelni fogja. Így elképzelhető, hogy az ígért, és a hazai költségvetési forrással lefedett 10 százaléknál magasabb emelés is lesz januártól. Erre utalt még szerdán a Blikknek nyilatkozó Gyulyás Gergely miniszter is, mondván:

ha megkapjuk a pénzt, akkor 2024. január 1-jével meg tudjuk emelni a pedagógusok bérét: egy nagyon jelentős emelésről van szó, közel bruttó 700 000 forintos átlagbérről beszélnénk.”