Belső felmérést készített a sztrájkbizottság, az eredmények azt jelzik, hogy a tanárok egy jelentős része vállalná a január 31-re tervezett esetleges munkabeszüntetést – mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja az Indexnek.

Az érdekképviseleti vezető szerint néhányan a polgári engedetlenségtől sem zárkóznak el, de annak alacsony a támogatottsága, mivel sokakat elrettentett, hogy a tavaly őszi akciók után több pedagógust kirúgtak amiatt, mert ily módon tiltakoztak.

A „jogtalan" munkabeszüntetésben részt vevő tanárok felelősségre vonásáról faggatja a belügy az iskolaigazgatókat

A sztrájkoló és a másodállást vállaló tanárokról is többet akar tudni a Pintér Sándor vezette tárca az iskolai kérdőíves kutatásával. A szakszervezet bírálja a kérdésekbe csomagolt állításokat.

A PDSZ választmányi tagja megjegyezte: a munkabeszüntetésre a január 31-et azért tartják jó dátumnak, mert 2022-ben és 2023-ban is ekkor sztrájkoltak. Akkori követeléslistájukat azóta frissítették is, így az most 11 pontból áll, melyek az alábbiak:

• A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt vonják vissza.
• Azonnali 50 százalékos béremelést minden, köznevelésben dolgozó számára.
• A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő 22 óra legyen.
• 5 elemű bérrendszert vezessenek be.
• Töröljék el a teljesítményértékelési rendszert.
• Minden gyermekekkel töltött munkaidőt ismerjenek el tanítással lekötött munkaidőnek.
• Töröljék el az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó rendelkezéseket.
• A kormány hozzon létre európai normáknak megfelelő érdekegyeztető tanácsot.
• Töröljék el a szakszervezetek működését és jogait korlátozó rendelkezéseket.
• Vonják vissza a szakszervezeti tagdíjak munkáltató által történő átutalását tiltó rendelkezést.
• Legyen egységes Oktatási Minisztérium.

G7: Másfél hónap alatt közel 2500 pedagógus állt fel, és még ez sem a teljes adat

Csak az állami szektorból állhattak fel ennyien július közepétől augusztus végéig, az egyházi és egyéb fenntartású intézményekről nem tudunk.

A szakszervezetek a követelések megújítása után a Belügyminisztériumhoz fordultak, Maruzsa Zoltántól pedig olyan választ kaptak, amelyben az államtitkár kifejtette: a státusztörvényt az oktatásban dolgozók 99 százaléka elfogadta, így annak visszavonása szerinte „indokolatlan”.

Itt vélhetően arra gondolt Maruzsa, hogy a teljes dolgozói állománynak csak kis százaléka adta be a felmondását a pedagógus státusztörvény parlamenti elfogadása után, csakhogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyetértenének vele, és ezen kívül is vannak azért feszültségek az ágazatban:

Pedagógusbér: hiába jön az uniós pénz, az emelés továbbra is csak ígéret

Több mint egy éve ígéri az Orbán-kormány a pedagógusok béremelését, 2025-re a bruttó 800 ezer forintos átlagot - ha majd jön az EU-s pénz. Ám most, hogy már tényleg jön, jövőre így is csak az enélkül is tervezett 10 százalékos emelés tűnik biztosnak, amit viszont már el is vitt az infláció.

(Nyitóképünk illusztráció)