Vitáznak a PISA-felmérésen, de az biztos, hogy a hazai iskolarendszer a szegény gyerekeknek nem ad esélyt

Ledolgoztuk a hátrányunkat, minden felmért területen (matematika, szövegértés, természettudományok) az OECD-tagországok átlaga körül teljesítünk – így ünnepelte a kormánymédia a legújabb PISA-vizsgálat eredményét. Ez így is van, a gond csak az, hogy ez nem a magyar oktatásnak köszönhető, sőt.

Az OECD tagországai közül ugyanis különösen a nyugat-európai államok eredményei jelentősen visszaestek: ők is „leküzdötték magukat” a magyar szintre. Különösen látványos ez Finnország és Izland esetében. Az utóbbi mintha egyenesen szakadékba zuhant volna, a tanulók kétötöde szövegértésben nem éri el azt a szintet, amely a felmérés összeállítói szerint a sikeres munkaerőpiaci részvételhez szükséges.

Finnország leszereplése hosszú vitát vált majd ki, az oktatási innovációban eddig élenjáró országban pontosan fel kell tárni az okokat, mindenekelőtt megvizsgálják majd, hogy nem a tantárgyakon túllépő úgynevezett jelenségalapú oktatás erőltetése okozta-e a gyenge eredményeket.

A magyarázatot persze a Covid idején történt iskolabezárásokban is lehet keresni. Az adatfelvétel ugyan már a járvány után, 2022-ben történt, azonban a diákok számára sok esetben hátrányt okozott az otthoni felkészülés. Amennyiben ez az egyik fő ok, akkor ez azt jelenti, hogy Magyarországon a bezárás se nem osztott, se nem szorzott, az eredmények hasonlóan gyengék, mint korábban. Ahol viszont az iskola nagyobb szerepet tölt be a gyermekek szocializációjában, ott ez meg is látszott a gyengébb eredményeken.