szerző:
Kósa András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az új Európai Bizottságnak november 1-jén mindenképpen hivatalba kellene lépnie, mert nagyon súlyos kérdések várnak megoldásra az unióban. Ebbe viszont nem nagyon fér bele új jelöltek kiválasztása, a portfóliók cserélgetése – ez lehet a mentőöv a meghallgatásokon leggyengébben szereplők számára.

Még kisebb portfóliót kaphat a kulturális, sport, oktatási és állampolgársági ügyekért felelős biztosnak jelölt Navracsics Tibor – a brüsszeli európai parlament folyosóin ezt valószínűsítik a legtöbben, politikai pártállástól nagyjából függetlenül. Mint beszámoltunk róla, a bizottsági meghallgatáson felemásan szerepelt Navracsicsot a testületből nem penderítették ki, de a neki szánt területet Jean-Claude Junckernek újra kell gondolnia.

Az egyetlen, aki másképp gondolja, a jelek szerint Szanyi Tibor: a szocialista EP-képviselő magyar újságíróknak szerdán arról beszélt, mivel „Európa undorodik Orbán Viktor rezsimjétől”, és „bebizonyosodott, hogy a Fidesznek csak otthon van kétharmada, Európában még többsége sincs”, ezért könnyen el tudja képzelni, hogy Navracsics Tibornak újabb pótvizsgát kell tennie, amin végül elbukik majd.

Egy biztosjelöltet kétféle szempontból minősíthet alkalmatlannak az Európai Parlament: személyében, illetve a választott biztosi posztra (portfólióra) való alkalmassága alapján. Előbbi akkor következhet be, ha a jelölt személyében találtatik alkalmatlannak az EU képviseletére, mint történt például a homofób kijelentéseket tevő Rocco Buttiglionével 2004-ben, vagy most a szlovén Alenka Bratusekkel. Utóbbival az a baj, hogy saját magát jelölte leköszönő kormányfőként, ami egy magyar EP-képviselő megfogalmazásával, „még Kelet-Európában is necces, de az Elbától nyugatra fel sem tudják fogni”.

Ismerős érzés

A másik eset nekünk magyaroknak lehet nagyon ismerős: Kovács László energetikaibiztos-jelöltként hasalt el (érdekes, hogy egy fideszes EP-képviselő szerint Kovács vesztét éppen az okozhatta, hogy mindenki biztos volt benne, simán veszi az akadályt, emiatt ő maga angolul beszélt terveiről, és próbált válaszolni olyan szakkérdésekre, amik még anyanyelvén is fogósak lettek volna, a szaknyelvvel azonban meggyűlt a baja, ez rontotta le kritikus mértékben teljesítményét), és kapott új portfóliót. Most Navracsics Tibornak is kulturális, oktatási és állampolgársági „vizsgája” nem sikerült.

Tartogathat még meglepetéseket az Európai Parlament
©

Ettől még szinte biztos, hogy az új bizottság tagja lesz, hiszen politikailag alkalmasnak találták (bár tíz ellenszavazat érkezett a személyére, miközben a legtöbben jóval kevesebb elutasítást kaptak, de ennek nincs gyakorlati jelentősége), ugyanakkor a leszavazást is figyelembe kell vennie Jean-Claude Juncker leendő bizottsági elnöknek.
Ebben a helyzetben két lehetőség adódik: a Kovács László esetében már említett tárcacsere lehet az egyik, ehhez viszont „szükség lenne” arra, hogy a magyar jelöltön kívül lehetőleg mások is könnyűnek találtassanak, hiszen Juncker politikai kockázat nélkül csak közöttük tudna pozíciókat újraosztani. Egy a meghallgatáson jól szerepelt aspiráns ugyanis, akinek már többé-kevésbé megvan a maga csapata, jól felkészült a szakterületéből, joggal háborodna fel, hogy most mégis újabb vizsga elé állítják, más tárgyból.

Navracsics Tiboron kívül cikkünk megjelenésének időpontjában a már említett Alenka Bratusek (aki egyébként az energiaunióval foglalkozna) mellett a cseh Vera Jourová (igazságügyi portfólió), a spanyol Miguel Arias Canete (energia- és klímaügyek), valamint a francia Pierre Moscovici (gazdaság, pénzügyek) esetében rezgett nagyon a léc, őket küldték ugyanolyan „pótvizsgára”, írásbeli kérdések formájában, mint Navracsics Tibort. Közülük brüsszeli forrásaink Bratuseket „nagyjából menthetetlennek” nevezték, a többiek esetében elvileg felmerülhetne a cserélgetés, de pillanatnyilag úgy tűnik, éppen a magyar biztos esetében jelentene gondot, hogy az összes szóba jöhető alternatíva erősebb tárcát jelent, márpedig ebben a helyzetben a parlament még kritikusabban viszonyulhat az Orbán-kormány delegáltjához, aki már az előzetes várakozásokhoz képest is gyenge portfóliót kapott.

Még kisebbre?

Így maradhat a tárcák átszabása – nem csak a magyar jelölt esetében, másoknál is. A „magyar portfólió” ugyanakkor már eleve „csonka” az előző bizottságéval összevetve, mivel a médiatörvény körüli viták miatt Jean-Claude Juncker az elmúlt öv évben idetartozó médiaügyeket nem osztotta Navracsics Tiborra, ami már „eleve frusztrálta a kulturális bizottságot” egy parlamenti forrásunk szerint. Kérdés, mit lehet még elvenni a csomagból az EP-ben: frakciótól függetlenül a szimbolikus jelentőséggel bíró, de gyakorlatilag nem túl fontos állampolgárságot emlegetik a leginkább, esetleg az oktatást, mivel a kormány oktatáspolitikáját is sok kritika érte, és hangsúlyos téma volt Navracsics Tibor bizottsági meghallgatásán is.

Csere nem lesz: az övénél csak erősebb területek jöhetnének szóba
©

Junckernek ugyanakkor patikamérlegen kell kimérnie, meddig mehet el az átalakításokkal. A legfontosabb cél ugyanis jelenleg, hogy az új testület november elsejével mindenképpen megkezdje működését, erre az égető problémák (ukrán válság, energetikai ügyek, az elhúzódó gazdasági gondok, a tervezett 300 milliárd eurós élénkítőcsomaggal kapcsolatos viták) miatt mindenképpen szükség lenne – ebben egyetértés van az összes frakció között.

Mindebből viszont az következik egy néppárti forrásunk szerint, hogy a bizottság elnökének mindenképpen el kell kerülnie, hogy új jelölti meghallgatásokba bonyolódjon a parlament, mert akkor nehezen lesz tarható a határidő. Így Juncker az EP-frakciók vezetőinek csütörtöki találkozóján esetleg megpróbálhatja meggyőzni a jelenlévőket, hogy a bizottsági álláspontok ellenére is verjék át képviselőcsoportjukon, hogy az október 22-i plenáris ülésen mégis mindenkit szavazzanak meg. Ennek már csak azért is kicsi az esélye, mert néppárti és szocialista forrásaink szerint is a „talpas” képviselők borították fel a jelöltek „kilövésével” az egyébként a pártvezetők által kötött háttéralkut, így nehezen mennének bele egy ilyen megoldásba.

Szóba jöhet még, hogy Juncker egy picit átszabja a kritikus portfóliókat, de csak annyira, hogy emiatt ne kelljen új meghallgatásokat tartani – kérdés, ez sikerülhet-e, a magát most láthatóan helyzetben érző Európai Parlamenttel szemben. És hogy a kép még bonyolultabb legyen: ha a szlovén kormány végül visszahívja Bratuseket, legalább egy esetben a teljes jelölési procedúra újrakezdődik, akkor pedig mindenképpen borul a menetrend – ki tudja, hány, már lezártnak hitt jelölés nyílhat még fel esetleg.

Csütörtökön a nap folyamán valószínűleg okosabbak leszünk.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Élő Facebook-videóban közvetítette, ahogy 140-nel előzget Budapesten

Élő Facebook-videóban közvetítette, ahogy 140-nel előzget Budapesten

Még több bliccelőtől féltik a BKK-t, ha jön az új mobiljegyrendszer

Még több bliccelőtől féltik a BKK-t, ha jön az új mobiljegyrendszer

33 214 milliárd forintnyi összeget költ el a Samsung, hogy övék legyen a világ legjobb processzora

33 214 milliárd forintnyi összeget költ el a Samsung, hogy övék legyen a világ legjobb processzora

Karácsonnyal veszekszik a főváros patkányügyben

Karácsonnyal veszekszik a főváros patkányügyben

Orwell legjobb tanítványa – az orosz törvényhozó szerint minél több a tiltás, annál nagyobb a szabadság

Orwell legjobb tanítványa – az orosz törvényhozó szerint minél több a tiltás, annál nagyobb a szabadság

Újabb veszély leselkedik a leégett Notre-Dame-ra: az eső

Újabb veszély leselkedik a leégett Notre-Dame-ra: az eső