szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egyértelmű eredményt hozott a vasárnapi magyarországi parlamenti választás, ismét a Fidesz-KDNP alakíthat kormányt. Hogy pontosan mit terveznek a gazdaságban, egyelőre nem tudni. Orbán Viktor szerint programjuk egy szóból állt: folytatjuk. A magunk részéről azonban múlt héten megkérdeztük olvasóinkat, milyen gazdasági intézkedéseket várnak az új kormánytól. A válaszadók az egykulcsos adót kikukáznák, a keleti nyitást inkább nyugatival cserélnék fel, sportra kevesebbet áldoznának, a paksi bővítés helyett inkább megújulókba fektetnének. Az eurót viszont csak akkor vezetnék be, ha gazdasági fejlettségünk már az uniós átlagot alulról verdesné.

Nem reprezentatív

Kérdőívünk semmilyen társadalmi változóra nézve nem reprezentatív – egyes pontoknál a magyar népességre nézve jelentősek is az eltérések –, egyszerűen kíváncsiak voltunk olvasóink véleményére. A kérdőív kiértékelésekor csak a teljesen kitöltött kérdőíveket vettük számításba a kisebb torzulás érdekében.

A hvg.hu pár napja azt kérdezte olvasóitól, hogy a gazdaságpolitika területén milyen intézkedéseket várnának el a következő kormánytól. Adórendszer, munkahelyteremtés, különadók, devizahitelesek, keleti nyitás – egy asztalon mind. A hvg.hu felhívásának több mint 4100-an tettek eleget, közülük két fő híján 2 ezren az elejétől a végéig ki is töltötték a kérdőívet. Mindannyiuknak köszönjük, hogy válaszoltak.

Férfiak, budapestiek, 34 év felettiek

A kérdőívet teljesen kitöltők többsége, 62,5 százaléka volt férfi, életkor tekintetében pedig igencsak változatos a kép. A válaszolók többségét a 34 év felettiek adják (összesen 62 százalék), ám míg egy korábbi kérdőívünknél elenyésző volt a 25 éven aluliak aránya, most ők is aktívabbnak mutatkoztak. A válaszolók 40 százaléka budapesti volt, 25 százalékuk megyeszékhelyről, megyei jogú városból töltötte ki kérdőívünket, 20 százalék pedig kisvárosból válaszolt nekünk. A válaszadók 5 százaléka külföldről klikkelte a válaszokat.

A kérdőívet kitöltőket a demográfiai jellemzők után arról faggattuk, milyen adórendszert látnának szívesen. A mostani rendszert a válaszadók 12 százalék látná szívesen, 53 százalék azonban a gazdagokra helyezne nagyobb terheket. Volt ugyanakkor egy bő 7 százaléknyi csoport, amelynek tagjai úgy vélik, a mostani egykulcsos adó kulcsát még lejjebb kellene vinni.

Itt jönnek az érdekes kérdések. Miután a kormány a rengeteg új munkahely megteremtésével kampányolt az utóbbi hónapokban, olvasóinkat arról kérdeztük, milyen intézkedéseket látnának szívesen a több munkahely megteremtése érdekében. A válaszadók 35 százaléka visszavenne a különadókból, hátha így több munkahelyet hoznának létre az érintett cégek. A keleti cégek nagyobb fokú üzleti szerepvállalására elenyésző mennyiségben voksoltak a kérdőívet kitöltők, csakúgy, mint arra, hogy még több terhet rakjunk a multikra. A magyar kis- és középvállalkozásokra (kkv) való nagyobb fókuszálást, illetve a nyugati, régiós cégekkel szorosabb kooperációt ugyanakkor nagyon szeretnék.

Mi legyen a devizahitelesekkel?

A kampányban nem szerepelt kiemelt helyen, ám valamit kezdeni kell a még szorult helyzetben lévő devizahitelesek tömegeivel. Válaszadóink majdnem 29 százaléka szerint erre a célra már nem kellene többet költeni, van árfolyamgát is, több segítség szerintük nem kell (17 százalék ugyanakkor segítene, de csak a legelesettebbeken). Van viszont egy masszív réteg, akik szerint inkább erősebb forintárfolyamon kellene rögzíteni a forint euróval és svájci frankkal szembeni árfolyamát, s aztán átváltani minden devizahitelt forintosra. Egy másik réteg szerint kötelezni kellene a bankokat, hogy osztozzanak a hiteles terhein.

A kormány gazdaságpolitikájának fontos építőköve a keleti nyitás, ez viszont a kérdőívünkre válaszolók döntő többségének nem jön be. A keleti elköteleződést mindössze a válaszadók 11 százaléka támogatta, 15 százalék közeledne, de csak igen óvatosan. A válaszadók 70 százaléka ugyanakkor az EU-felé irányuló magyar kaput szeretné nagyobbra tárni, mondván: Nyugat-Európához kell(ene) közeledni.

Érdekes módon a fenti kérdésnek ellentmondanak azok a válaszok, melyek az euró bevezetésének esetleges időpontjára vonatkoztak. Míg a válaszadók 34 százaléka minél hamarabb áttérne a közös uniós valutára, addig 44 százalékuk minderre csak akkor kerítene sort, ha már az uniós gazdasági fejlettség 90 százalékát elértük (Orbán Viktor kormányfő itt húzta meg a csatlakozási határt). Tehát legyen még nagyobb uniós közeledés, integráció, ám az eurócsatlakozás – ami azonban a mélyebb integrációval jár együtt – ennek ne képezze részét. Van ugyanakkor egy 4 százalékos keménymag, amely rendkívüli mértékben ragaszkodik a forinthoz, ők nem váltanának, bármi is jöjjön.

Munkahelyek, egészségügy, oktatás: erre mindenképp legyen több pénz

Arra a kérdésre, hogy milyen célokra szeretnének olvasóink több pénzt adni, igen szerteágazó válaszok érkeztek (több pontot is meg lehetett jelölni, és saját véleményt is lehetett írni). Munkahelyteremtés, oktatás, egészségügy: mindhárom terület 60 százalék feletti értéket kapott. Szociális ellátásra, a szegénység csökkentésére az olvasók 35 százaléka szánna többet. A saját vélemények között emellett sokszor előfordult még a kultúra, kutatás-fejlesztés, nyugdíj, közbiztonság, megújuló energiák és infrastruktúra-fejlesztések. Voltak ugyanakkor olyan válaszadóink, akik semmire sem költenének többet, mások egy új Malévra, a közszféra béremelésére, vagy például az üres új stadionok rehabilitációjára költenének. Páran a honvédelemre is többet áldoznának (elmaradunk a NATO-átlagtól e tekintetben, minden bizonnyal ilyen relációban gondolhattak e területre az olvasók).

A paksi bővítés ügye komoly vihart kavart az utóbbi hónapokban, arra voltunk kíváncsiak, hogy bár már aláírtuk a szerződést – de mivel még nem történt meg az első kapavágás –, tényleg belevágjunk-e a projektbe. A kérdőívet megválaszolók többsége (58 százalék) elutasító ebben a tekintetben, ők ráadásul inkább megújulókba fektetnének, az ilyen energiaforrásokat rugalmasabbnak, kifizetődőbbnek látják. A kieső blokkok pótlását a válaszadók 27 százaléka támogatja, ám 12 százalék nem az oroszokkal üzletelt volna. A válaszadók 7 százaléka pedig inkább importálná az energiát, az szerintük olcsóbb lesz. A kérdésnél nyitva hagytunk lehetőséget saját vélemény megfogalmazására is, itt érdekes felvetések érkeztek.

Paksi bővítés: olvasóink többsége ebből nem kér
©

Többen hiányolták a népszavazást egy ilyen súlyú ügy esetében, sokan nem értették, miért kellett erről ilyen sürgősen dönteni, szerintük még lett volna legalább 10 év a döntés meghozataláig – különben is, olvasóink egy része hiányolja a széleskörű szakmai vitát –, addig meg az ország energia-felhasználása is jelentős mértékben változhat. Pár olvasó atomerőmű helyett inkább a szigetelésre, fűtés-korszerűsítésre fordítaná azt a pénzt, amit Paksra szán a kormány, illetve volt olyan válaszadó is, aki a Dunán építene inkább vízerőműveket. Volt egy olvasó, aki viszont az energiacellára és a gravitáció kikapcsolására esküszik (ez minden bizonnyal Széles Gábornak egy üzenet, hogy gyorsítsa fel ilyen irányú fejlesztéseit).

Vannak érdekességek

Az euró bevezetése, illetve a még inkább az EU felé fordulás közötti ellentéten kívül más érdekességek is tapasztalhatóak a kérdőívet kitöltők válaszai között. Érdekes módon a különadókat a válaszadók jelentős része visszaszorítaná, ám a devizahitelesek helyzetén a bankok terhére szeretne a kérdőívet kitöltők egy része nagyobb arányban könnyíteni, ez pedig azt jelenti, hogy így a bankokra kivetett különsarcok sem csökkennének.

A válaszadók többsége a paksi bővítésre vonatkozó kérdés kapcsán úgy nyilatkozott, hogy ők inkább alternatív, megújuló energiaforrásokba fektetnének be, ráadásul egyértelmű volt itt a válaszadók véleménye. Ez összecseng a közvélemény-kutatások eredményeivel: a Medián idén februárban 74 százalékos támogatottságot hozott ki a megújuló energiaforrásoknak, az emberek többsége pedig egy népszavazással döntene a paksi bővítésről. A megkérdezettek többsége amiatt is aggódott, hogy túl drága lesz a beruházás – és hogy orosz részvétellel valósul az meg –, ám 51 százalékuk támogatja új erőmű építését Pakson (a közvélemény-kutató egyes válaszainál is látható így ellentmondás a válaszadók részéről: egyetértenek az új atomerőmű építésével, de a megújuló energiaforrások lennének az igaziak).

Az is említésre méltó, hogy állami beruházásokra a válaszadók elenyésző arányban költenének többet, ám a kkv-kra már bő 27 százalék szánna többet, a jegybank növekedési hitelprogramjával karöltve (ez is egyfajta állami beruházást, költést jelent). A "mire adjon több pénzt a kormány" kérdésre a válaszadók fantáziája pedig igencsak megmozdult, ám egy fő motívum mindenképp kiviláglik: olvasóink döntő többsége több pénzt szeretne látni a humán területeken (oktatás, egészségügy, kultúra, kutatás-fejlesztés). A kérdőívet kitöltők tehát úgy gondolják, hogy ezen a területen hatványozottan változtatásra lenne szükség, a humán tőkébe befektetést kiemelten fontosnak tartják.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szirénázó mentőautó csapódott villanyoszlopnak

Szirénázó mentőautó csapódott villanyoszlopnak

Újra üzemel a hármashatárhegyi reptér

Újra üzemel a hármashatárhegyi reptér

A horvátok már kint vannak az Eb-n és Wales is győzött

A horvátok már kint vannak az Eb-n és Wales is győzött

Ez történt: közzétették a legerősebb androidos telefonok listáját

Ez történt: közzétették a legerősebb androidos telefonok listáját

Scorsese három és félórás gengsztertemetést rendezett a Netflixnek

Scorsese három és félórás gengsztertemetést rendezett a Netflixnek

Trump büntetéssel sújtja a kubai belügyminisztert és két fiát

Trump büntetéssel sújtja a kubai belügyminisztert és két fiát