Az amerikai Cemvita úgy módosította a természetben is előforduló mikrobákat, hogy azok hat és félszer több hidrogént termeljenek, mint a természetben élő társaik. Ezzel nemcsak tiszta hidrogént hoznak létre, de a föld alatt maradt olajkészletet is hasznosítani tudják.
A kormány kommunikációja másból sem áll, minthogy a szankciók az EU-ra vannak rossz hatással és nem Oroszországra, azonban a csütörtöki kormányinfón kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elismerte, ez nem igaz minden szankcióra.
Különadót akar kivetni az EU a hatalmas nyereséggel működő energetikai cégekre, hogy kompenzálja az infláció áldozatait. Az arab Öböl-államok bevétele az utolsó esély lehet gazdaságuk diverzifikálására.
Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin minapi találkozója és az ukrajnai háború tanulsága világossá tette, hogy Kína és Oroszország viszonyában folyamatosan romlik az utóbbi pozíciója.
Megállapodtak pénteken a világ leggazdagabb országainak pénzügyminiszterei, hogy árplafont vezetnek be az orosz olajra. Hogy ez pontosan mekkora összeget jelent majd, a következő hetekben dőlhet el.
Két részben közöljük a Heim Péter befektetési szakértővel készített HVG-interjút. Heim az első részében a globális gáz- és olajpiac problémáiról beszélt, a megoldásban szerinte Iránt kulcsszereplőnek kellene tekinteni, mert nélküle nem lehet biztonságos Európa olaj- és gázellátása. Heim elmondta azt is, milyen energetikai üzletek kötik Iránhoz. A mai folytatásban egyebek közt arról van szó, miért nem szerepelt az elmúlt jó pár évben a hazai közéletben, milyen kapcsolatok fűzik a NER gazdasági potentátjaihoz és az orosz oligarchákhoz, milyen hatalmas üzletekben volt szerepe, miért nem szerették a Fideszben, és miért gondolja, hogy Orbán Viktor ugyanazt a gazdaságpolitikát vitte, mint anno Gyurcsány Ferenc, és Magyarország gazdaságát a katasztrófa szélére vezette.
Az orosz–ukrán konfliktus pillanatnyi állásánál is fontosabb most, az energiaválságban az iráni atomalku sorsa – állítja a Századvég volt tulajdonosa, befektetési szakember, aki Iránnal kapcsolatos energetikai ügyekben főtanácsadóként, illetve speciális meghatalmazottként is dolgozik. Heim Péter a vele készült interjú első részében a globális gáz- és olajpiac problémáiról beszél. A holnapi folytatásban egyebek közt arról lesz szó, miért nem szerepelt az elmúlt jó pár évben a hazai közéletben, milyen kapcsolatok fűzik a NER gazdasági potentátjaihoz, milyen hatalmas üzletekben volt szerepe, miért nem szerették a Fideszben, és miért gondolja, hogy Orbán Viktornak nyilvánosan el kellene ismernie, hogy hülyeséget csinált, amikor ugyanazt a gazdaságpolitikát vitte, mint anno Gyurcsány Ferenc, és Magyarország gazdaságát a katasztrófa szélére vezette.
Az energiaválság az eladóknak rekordprofitot hozott a második negyedévben. A szaúdi Aramco is kiválóan teljesített, hiszen még Joe Biden elnök is személyesen kérte Mohamed bin Szalman trónörököst az olajkitermelés fokozására.
Noha az elmúlt időszakban az olajárak a háború előtti idők szintjére csökkentek, több olyan, részben éppen a háborúból eredő kockázati tényező van, ami miatt ez az áresés kérészéletű lehet. Az egyik kockázat éppen az, ha bekövetkezik az, amitől Európa fél és télen gázválság lesz. De Líbia, Brazília, Irak és Irán is kockázatot jelent.
A Transznyeft megerősítette a RIA Novosztyi hírügynökségnek a hírt, hogy a Barátság kőolajvezeték déli, Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát ellátó ágán nem küldenek napok óta olajat. A Mol szerint több hétre elegendő tartalék van olajból az országban.
Ha lenne is esély a líbiai rendezésre, a Wagner orosz zsoldoscsoport hídfőállásokat épített ki az olajlétesítmények ellenőrzésére. Pedig az észak-afrikai ország az EU egyik fontos energiaforrásává válhatna.
Amióta Putyin csapatai február 24-én átlépték az ukrán határt, megindultak az olaj- és földgáz árak fölfelé. Pénteken viszont már “csak” 94 dollárba került egy hordó Brent olaj a globális piacon.