Megállapodtak pénteken a világ leggazdagabb országainak pénzügyminiszterei, hogy árplafont vezetnek be az orosz olajra. Hogy ez pontosan mekkora összeget jelent majd, a következő hetekben dőlhet el.
Két részben közöljük a Heim Péter befektetési szakértővel készített HVG-interjút. Heim az első részében a globális gáz- és olajpiac problémáiról beszélt, a megoldásban szerinte Iránt kulcsszereplőnek kellene tekinteni, mert nélküle nem lehet biztonságos Európa olaj- és gázellátása. Heim elmondta azt is, milyen energetikai üzletek kötik Iránhoz. A mai folytatásban egyebek közt arról van szó, miért nem szerepelt az elmúlt jó pár évben a hazai közéletben, milyen kapcsolatok fűzik a NER gazdasági potentátjaihoz és az orosz oligarchákhoz, milyen hatalmas üzletekben volt szerepe, miért nem szerették a Fideszben, és miért gondolja, hogy Orbán Viktor ugyanazt a gazdaságpolitikát vitte, mint anno Gyurcsány Ferenc, és Magyarország gazdaságát a katasztrófa szélére vezette.
Az orosz–ukrán konfliktus pillanatnyi állásánál is fontosabb most, az energiaválságban az iráni atomalku sorsa – állítja a Századvég volt tulajdonosa, befektetési szakember, aki Iránnal kapcsolatos energetikai ügyekben főtanácsadóként, illetve speciális meghatalmazottként is dolgozik. Heim Péter a vele készült interjú első részében a globális gáz- és olajpiac problémáiról beszél. A holnapi folytatásban egyebek közt arról lesz szó, miért nem szerepelt az elmúlt jó pár évben a hazai közéletben, milyen kapcsolatok fűzik a NER gazdasági potentátjaihoz, milyen hatalmas üzletekben volt szerepe, miért nem szerették a Fideszben, és miért gondolja, hogy Orbán Viktornak nyilvánosan el kellene ismernie, hogy hülyeséget csinált, amikor ugyanazt a gazdaságpolitikát vitte, mint anno Gyurcsány Ferenc, és Magyarország gazdaságát a katasztrófa szélére vezette.
Az energiaválság az eladóknak rekordprofitot hozott a második negyedévben. A szaúdi Aramco is kiválóan teljesített, hiszen még Joe Biden elnök is személyesen kérte Mohamed bin Szalman trónörököst az olajkitermelés fokozására.
Noha az elmúlt időszakban az olajárak a háború előtti idők szintjére csökkentek, több olyan, részben éppen a háborúból eredő kockázati tényező van, ami miatt ez az áresés kérészéletű lehet. Az egyik kockázat éppen az, ha bekövetkezik az, amitől Európa fél és télen gázválság lesz. De Líbia, Brazília, Irak és Irán is kockázatot jelent.
A Transznyeft megerősítette a RIA Novosztyi hírügynökségnek a hírt, hogy a Barátság kőolajvezeték déli, Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát ellátó ágán nem küldenek napok óta olajat. A Mol szerint több hétre elegendő tartalék van olajból az országban.
Ha lenne is esély a líbiai rendezésre, a Wagner orosz zsoldoscsoport hídfőállásokat épített ki az olajlétesítmények ellenőrzésére. Pedig az észak-afrikai ország az EU egyik fontos energiaforrásává válhatna.
Amióta Putyin csapatai február 24-én átlépték az ukrán határt, megindultak az olaj- és földgáz árak fölfelé. Pénteken viszont már “csak” 94 dollárba került egy hordó Brent olaj a globális piacon.
Annyi biztosnak hitt dolog vált bizonytalanná, hogy már egy szerződés sem szavatolhatja a folyamatos energiaellátást – mondja a 10+5 éves magyar–orosz gázegyezségről Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa. Interjú.
Ez akkor következhetne be, ha Oroszország visszavágna a nyugati olajszankciókra – figyelmeztet a JP Morgan. A Bloomberg szerint Oroszország csökkentheti az olajexportot, ennek következtében emelkednének az égbe az árak.
Az Európai Unió embargót hirdetett az orosz olajra, hogy így gyengítse Putyin agresszióját Ukrajnában. India viszont növelte vásárlásait hiszen 30%-os árengedménnyel juthat orosz olajhoz. A londoni Guardian szerint így kiskapu nyílt Oroszországból Indián keresztül Európa felé.