Az Egyesült Államok gazdasága tudott a leginkább alkalmazkodni ehhez a bonyolult évhez. Európát gyengíti a „nagybeteg" német gazdaság mélyrepülése, Kínában az ingatlanszektor inog.
Évszázados viszályt állított belpolitikai célja szolgálatába Nicolás Maduro venezuelai elnök, aki referendumon megszavaztatta, hogy országának jár a szomszédos Guyana kétharmada.
Erre figyelmeztet a Világbank, amely az egész világgal együtt aggodalommal követi a közel-keleti háború fejleményeit.
A brit Independent azonnali tűzszünetet vár el Benjamin Netanjahutól. Paul Lendvai az ENSZ-t kritizálja a Der Standardban. Egy finn szakértő szerint Oroszország nem csupán a harcmezőn vívja a háborút. A Die Presse a Fertő tó magyar oldalának fejlesztésére kiírt új pályázatról ír.
Eddig is voltak bajok a globális energiapiacon, az izraeli válság csak ront a helyzeten.
Az oklahomai olajkincsnek köszönhetően a világ egykoron leggazdagabb emberei, az oszázs indiánok ellen száz évvel ezelőtt elkövetett gyilkosságsorozatról készített Megfojtott virágok címmel filmet Martin Scorsese Oscar-díjas amerikai rendező.
A hivatal csütörtöki közleménye szerint túl sok ásványiolajat tartalmaz a termék, kérik a fogyasztókat, ne vegyenek belőle.
Nem jók a nemzetközi hírek, látványosan drágul az olaj. Ezt pedig a benzinkutakon is megérzik.
Továbbra is megsínyli Oroszország Ukrajna lerohanását, a nyugati szankciók miatt átszervezni kényszerültek gazdaságuk jelentős részét és ez eléggé ráfizetésesen sikerült. A bajban a leglátványosabban Kína sietett segítségükre, de néhány frissen napvilágot látott adat szerint ennek is komoly ára volt. Most Észak-Koreáé a rivaldafény, a Putyin–Kim-csúcstól az orosz elnök azt remélheti, hogy a diktátorkollégájától beszerzett plusz lőszerekkel még tovább tudja nyújtani a háborút, hogy kivéreztesse Ukrajnát.
Júliushoz képest közel ötödével kerestek kevesebbet a két energiahordozón. Éves összevetésben az első nyolc hónapban 38,1 százalékos a csökkenés.
A szankciók miatt Oroszország kénytelen olcsóbban adni az olajat, melyet azután Indiában finomítanak, és a végterméket eladják a világpiacon Made in India címkével.
Oroszország július közepétől fogva már rendszeresen a G7-EU-Ausztrália trió által kimért árküszöb fölött kínálja az olaját Indiának, egyből nyolchavi csúcsra is törtek a bevételek. Közben, mint kiderült, már rögtön a tavalyi bevezetése óta ki is játszották az ársapkát, és ehhez mit sem sejtő nyugati cégek egész sora asszisztált. Egy friss moszkvai bejelentés alapján pedig nemsokára tovább mélyítik a globális olajhiányt, még jobban felhajtva az árakat, úgy, hogy idén világszinten rekordfogyasztás várható. Itthon is rohamosan drágul a benzin és a dízel, és jövőre még rosszabb lesz a helyzet.
Befizettek 315 millió dollár különadót, ott volt a többlet-bányajáradék, kedvezőtlenül alakultak az olajárak, és miután a kormány kivezette az üzemanyagok ársapkáját, egyből visszaesett a tankolási kedv is.
Egyre több az olyan oroszellenes, de Oroszországon belüli akció, amikért Ukrajna nem vállalja a felelősséget.
A szíriai, a jemeni és az iraki konfliktus is enyhülhet Szaúd-Arábia és Irán közeledése révén, de a hátsó szándékok jól kiolvashatók. Teherán célja egy Nyugat-ellenes világrend létrehozása, Rijádban pedig meghirdették a „Saudi first” politikát.
Artyom Usszt, a krasznojarszki kormányzó fiát, a szankciók kijátszásával és banki csalással is gyanúsítják.
A Brent hordónkénti nyers kőolaj több mint 5 százalékot drágult.
Tokió a G7 egyetlen tagjaként, az USA beleegyezésével vásárol drágábban, mivel muszáj hozzáférnie az orosz energiához.
Napi abszurd: „Legyen bundás a telefon!”
