Október eleje óta a közel-keleti konfliktus eldurvulása miatt rohamosan drágul a nyersolaj, és ezt a benzinkutak árai is követték. A magyar tankolókat tovább sújtja, hogy az olaj-, illetve az olajtermékimport szempontjából meghatározó dollárral és euróval szemben is gyengül a forint. Mi jöhet még a hazai kutakon, és pontosan melyek a kockázatok a globális olajkereskedelemben?
A forint gyengélkedik és a közel-keleti helyzet is egyre bizonytalanabb.
Izraelnek és Iránnak sem érdeke, hogy veszélybe sodorják a régió olajexportját, ezért nem valószínű, hogy az 1973-ashoz hasonló olajválsághoz vezetne a háborús konfliktus.
Az iráni elnök helikoptere vasárnap zuhant le, és a világpiac egy pillanatra aggódott: nem lesz-e nagyobb áremelkedés ennek következtében.
A perzsa állam látványos erőfitogtatása egyelőre nem robbantott ki újabb nyílt háborút a Közel-Keleten, és az olaj, illetve az üzemanyagok árát se lőtte a sztratoszférába. De miért nem? És mi történne, ha valóban eldurvulna a helyzet?
Újra fellángoltak a közel-keleti háborús félelmek, ami sosem tesz jót az olajárnak.
A szakértők inkább azt kérdezik: van olyan tényező, ami nem a drágulás irányába hat?
A forint is gyengült, az olaj ára is nőtt, mindez gyorsan megjelenik a kutakon is.
A múlt héten egyeztetett a Mollal a nemzetgazdasági miniszter, és azt kérte, maradjanak versenyképesek a magyar üzemanyagárak.
Az Egyesült Államok gazdasága tudott a leginkább alkalmazkodni ehhez a bonyolult évhez. Európát gyengíti a „nagybeteg" német gazdaság mélyrepülése, Kínában az ingatlanszektor inog.
December végéig fenntartja az OPEC-ben közösen vállalt mértéken felüli önkéntes olajtermelés-csökkentést Oroszország és Szaúd-Arábia, a „olajpiac stabilitása" érdekében.
Erre figyelmeztet a Világbank, amely az egész világgal együtt aggodalommal követi a közel-keleti háború fejleményeit.
Eddig is voltak bajok a globális energiapiacon, az izraeli válság csak ront a helyzeten.
Egy háború sosem segíti a világgazdaság normális működését, és nincs ez másképp most sem.
Nem jók a nemzetközi hírek, látványosan drágul az olaj. Ezt pedig a benzinkutakon is megérzik.
Két számjegyű ugrás jön a dízelnél.
A magyar kormány tagjai – Brüsszel mellett – már korábban is Ukrajnát tették felelőssé számos kedvezőtlen magyarországi jelenség miatt, az utóbbi napokban az orosz agresszió ellen védekező országról az „derült ki”, hogy a Barátság kőolajvezetéken érkező orosz kőolaj tranzitdíjának a megemelése áll a hazai üzemanyagárak növekedése és az infláció vártnál lassabb mérséklődése mögött. A baj csak az, hogy ez így nem igaz.
Tíz hónapos csúcson az olajár, mert egyelőre beválik a nagy olajtermelő országok kitermelést visszafogó politikája, amely gyengíti a világgazdaságot. Egyes szakértők szerint az OPEC+ megcélozza a 100 dolláros árat is.
Drágult a nyersolaj, gyengült a forint, jelentősen drágultak az üzemanyagok.
A puccson túl az elemzők amiatt is aggódnak, hogy Oroszországban bevezethetik a statáriumot, mivel annak kedvezőtlen hatása lehet a kikötőkben és a termelési létesítményekben dolgozó munkaerőre.
