Még a rigmusokon sem kell változtatni – így regáltak irániak a Modzstaba Khamenei megválasztására. Az új legfelsőbb vezetőt rakéta és drónindítással köszöntötték, Bahreinben 32-en megsérültek a támadásban. Az olaj ára mindeközben megugrott, átlépte a 100 dolláros hordónkénti árat.
Az elnök hivatalba lépésekor megígérte, hogy feltölti az amerikai stratégiai kőolajkészleteit. Nem tette.
Trump és Netanjahu nagy-nagy szívességet tesznek a szabad világnak Irán megtámadásával. Veszélyes, hogy Amerikának nincs semmiféle reális terve Irán jövőjéről. Európa labdába sem rúgott az iráni háborúban, ismét kiderült, hogy Trump számára nem geopolitikai partner. Az iráni támadással, ahogy a venezuelai akcióval, Trump ismét jelezte Kínának, hogy nem kíméli szövetségeseit. A német kancellár szokatlanul keményen szembeszállt Kínával pekingi látogatásán. Témák és vélemények a világsajtóban.
Mennyire valós az energetikai infrastruktúrát fenyegető veszély, amelyre Orbán Viktor szerdai bejelentésében figyelmeztetett? Miért „jó hír mindenki számára” Gulyás Gergely szerint, amit tegnap a miniszterelnök felvázolt (és aminek a miniszter egyébként semmilyen kampányvonatkozását nem látja)? Hogyan lesz az 560 forintos benzinárból 1000 forintos? Videó.
Ha nem lenne háború, az Urals olajkeverék nem lenne olcsóbb az irányadó Brentnél, a Molnál pedig nem keletkezne „extraprofit”, amit az állam különadóval elvonhatna. Illetve az Urals elvesztése valójában nem okozhat csillagászati üzemanyagárakat, hiszen a Mol amúgy is a Brenthez áraz – ezért keletkezik „extraprofitja”.
Közel-keleti válság ide vagy oda, a világ szinte fürdik az olajban.
Úgy néz ki, az Egyesült Államoknak jó ideig lesz elég saját olaja.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli–iráni konfliktus árát.
Csak rossz zsaru-jó zsaru trükköt játszik az izraeli miniszterelnök és Donald Trump? Lángba borul a Közel-Kelet, vagy biztonságosabb hellyé válik a világ? Hogyan dőlnek össze pillanatok alatt stabilnak látszó rezsimek? Az izraeli-iráni háború utáni forgatókönyveket latolgatja az Economist, a Financial Times, a Washington Post, a WSJ, a Die Zeit, a Spiegel, a New York Times és a legjelesebb külpolitikai elemzők.
A Brent olaj ára több mint 9 százalékot ugrott, nagyobbat, mint az elmúlt 5 évben bármikor.
Bár az utóbbi napokban volt egy minimális fordulat, a hosszabb tendencia az, hogy egyre olcsóbb a benzin és a gázolaj a hazai kutakon, és további áresés várható. A háttérben Trump elnök vám- és külpolitikai húzásai állnak, illetve Szaúd-Arábia olajárháborúja.
A vámháború felfüggesztése csak ideig-óráig adott támaszt az olajáraknak.
Utoljára 2021-ben volt ilyen olcsó az olaj, az áresés részben Trump vámjainak köszönhető.
Féléves csúcsára erősödött a forint a dollárral szemben (pontosabban a dollár gyengült a forinttal szemben is), miközben az olajárak megzuhantak a vámháborús bizonytalanságok közepette.
A dollár gyengült, az euró erősödött, a forint árfolyama pedig stabilnak bizonyult, miután Donald Trump amerikai elnök az egész világ ellen vámháborút hirdetett. Az európai tőzsdék (is) estek, az olajárak csökkentek.
Rövid távon felviszik az olajárakat a Trump által bejelentett vámok. Hosszabb távon azonban csökkenés jöhet, mert a vámháború taccsra teszi a világgazdaságot. Ha az USA kemény szankciókat vezet be Iránnal és Oroszországgal szemben, akkor nagyon elszállhatnak az olajárak. A forint érdemi erősödésére a vámháború közepette pedig nem érdemes számítani.
A piac már hétfőn elkezdte beárazni, hogy az Egyesült Államok keddtől vámmal sújtja azokat az országokat, ahonnan a legtöbb olajat importálja.
Drágul az olaj, gyenge a forint, ezért drága Magyarországon az üzemanyag. Valószínűbb, hogy Donald Trump szankciós politikája ciklusa elején még Bidenénél is keményebb lesz, a jelenleg 80 dolláros olajár lehet még 90 is.
Az a tapasztalat most, hogy visszafogottabban emelnek.
