Bayer Zsolt publicista közleményében nem cáfolta, hogy egy pilisszentkereszti faházat ajánlott csereként az Úri utcai önkormányzati lakásért, amely két hónapon belül visszakerült a családjához.
Bayer cserével jutott az Úri utcai lakáshoz, de a csereingatlan két hónappal később visszakerült családi tulajdonba.
A 24.hu számításai szerint alig több mint 30 ezer forintot kell fizetnie a miniszternek a lakásért havonta.
A lakás most 165 négyzetméter. Havi 64 ezerért. Vagy kevesebbért.
Miközben egyre mélyül a lakhatási válság, a hajléktalanokat pedig büntetik.
A Szegedi Törvényszék szerint Márki-Zay megsértette a jó hírnevét két illetőnek azzal, hogy azt mondta, áron alul adtak el, illetve vettek meg önkormányzati tulajdonú lakásokat, ezért kell ennyi pénzt fizetnie.
Ujvári Imre nagymamája gondnokság alatt áll, így a tiszafüredi polgármester szülei is az asszonnyal együtt költöztek be a félmillió forintból felújított, önkormányzati lakásba.
Elárverezték a lakásukat, így hamarosan menniük kell. A kerület polgármestere szerint jelenleg nincsen szabad lakás, amit kiutalhatnának nekik.
Nem csak hátralékok miatt, de a közösségi élet szabályainak megsértéséért is kitehetik a bérlőket a szociális bérlakásokból. De nem csak a lakók, hanem a lakásokat fenntartó önkormányzatok is szorult helyzetben vannak.
Speciális tematikája lesz a júniusi Budavárvédő Sétának, amit helyi civilek szerveznek: a budavári polgármester családjához köthető, várbeli ingatlanokat látogatják végig. Hiszen csupa szép, műemlék épület a történelmi városrészben, bizonyára nem véletlenül szeret itt élni a fideszes politikus famíliája is.
Nemcsak a budavári polgármesternek van az önkormányzattól hiperolcsón bérelt lakása a Várban, de Nagy Gábor Tamás nyugdíjas szülei is itt élnek. Méghozzá abban a lakásban, amelyről eddig úgy tudtuk, hogy a korábbi feleség cége bérli. A polgármester szerint ez teljesen szabályos, a cég nyerte el az önkormányzattól a bérletet, de utána a szülei "bérlőtársak" lettek. Bent jártunk a műemléki házban, amelyet az önkormányzat százmilliókból újított fel.
Alig fél évet élt a IX. kerületi polgármester titkárnőjének rokona a Ráday utcai felújított lakásban, és már 8,5 millió forintért megvehette a 71 négyzetméteres bérleményt. 4 évvel később 49 millióért eladta. A polgármester a piaci árak emelkedésével magyarázza a busás hasznot.
Szabó Tamás egyhavi kaucióval többet tudott letenni az 55 ezer forintos bérleti díjú lakásért, mint a szintén pályázó háromgyerekes család, amely penészes lakásából menekült volna. Jászberény fideszes polgármestere másfél éve él a neki öt évre megítélt bérleményben. A család azóta csonka családdá vált.
Heteket ült a válaszon Nagy Gábor Tamás polgármester, de megérte.
Egy férfi és társai a honlapjukon olyan önkormányzati lakásokat hirdettek meg eladásra, amelyeknek az értékesítésére nem is kaptak megbízást. A csalókat elfogták, a rendőrök most azokat keresik, akiket átvertek.
Bár Nagy Gábor Tamásnak több saját ingatlanja van, mégis havi 81 ezerért bérel önkormányzati lakást a budai Várban. A bérleti jogot nyílt pályázaton nyerte el. Piaci áron 200 ezer forintos havi bérleti díjat is kérhetnének a 71 négyzetméteres lakás használatáért.
Két csepeli fideszes képviselő egy olyan indítványt nyújtott be, amely szerint az önkormányzat saját pénzből folytathatná tovább a kvótanépszavazás kampányát. A dolgot azzal indokolják, hogy a bevándorlók miatt az önkormányzati lakásokból is utcára kerülhetnének az emberek.
Nem is olyan régen hatalmasakat lehetett gurítani az önkormányzati lakások “piacán”. Húsz-huszonöt évvel ezelőtt óriási biznisz volt, szinte a semmiből jelentős ingatlanokat lehetett megszerezni, ma már azonban nemigen találunk olyan ingatlanos céget, amelyik komolyan foglalkozna önkormányzati lakások “értékesítésével”. Pedig az önkormányzati lakásokra most is lenne kereslet, még mindig olcsóbban lehet így lakáshoz jutni, mintha hitelből saját tulajdonút vásárolnánk. Az önkormányzati lakások azonban úgy fest, elfogytak. Főleg a használhatóak.
Nem szociális bérlakás, hanem az önkormányzati rendelet szerinti legmagasabb piaci bérleti díjért bérbe vett ingatlan a Szerb utca 9. első emeletének 1. számú lakása, a házban pedig csak két olyan bérlő lakik, akik az önkormányzattal munkajogi viszonyban állnak.
Az önkormányzati lakások bérleti jogát több millió forintért árulják magánszemélyek és ingatlanirodák, akik formálisan ingatlancserét ajánlanak, de valójában készpénzt kérnek, s kihasználják a törvény adta kiskapukat – írja a Magyar Nemzet.
