Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Élete üzleti lehetőségébe futhatott bele az a bérlő, aki áron alul vette meg azt a IX. kerületi önkormányzati lakást, ahol mindössze hét hónapja élt, majd
40 millió forint haszonnal passzolta tovább az ingatlant.
A Ráday utca 39. szám alatti, 71 négyzetméteres lakást valamivel több mint 8,5 millió forintért vehette meg a szerencsés bérlő 2013-ban. Még csak befektetnie sem kellett a lakásba: az önkormányzattól felújított állapotban vásárolta meg.
Hab a tortán, hogy az illető a Bácskai János polgármester titkárnőjének (egyben Vác fideszes alpolgármesterének a feleségének) a rokona – írta a pénteki Magyar Nemzet. A titkárnő és a IX. kerületi polgármester is azt állítja, nem tudott róla, hogy a hivatali munkatárs unokatestvére tett szert busás haszonra. Mint mondták, az ingatlanügynek semmi köze nem volt a rokoni viszonyhoz, amiről Bácskai János nem is tudott. A lakás bérbe adását előterjesztő
polgármester egyébként a piaci árak emelkedésével magyarázza a hasznot.
2013-ban az önkormányzat 19 millió forintra becsülte a lakás piaci értékét, bérlőként ennek a feléért vehette volna meg az ingatlant a titkárnő unokatestvére, de végül még ennél is alacsonyabb árat állapítottak meg, mert egy összegben fizette ki a vételárat. A tulajdonosi lap szerint a vevő idén márciusban továbbadta a lakást, az új tulajdonos tájékoztatása szerint valamivel kevesebb mint 49 millió forintért.
A kerületnél a helyi LMP-s képviselő szerint nincs hivatalos dokumentum sem a lakás bérbe adásáról, sem pedig az eladásáról. Ez arra utalhat az ellenzéki Jancsú Andrea szerint, hogy a kerület vezetője saját hatáskörben döntött a vevő számára igen kedvező, a kerületnek viszont hátrányos üzletről. Az LMP-s politikus szerint kirívó eset, hogy mindössze 7 havi bérlői jogviszony után megvehette a bérleményt.
Ez tilos, vagy nem jogszerűen történt az adásvétel?
– kérdezett vissza a polgármester titkárnője a lap újságírójától, amikor az az adásvétel mikéntjét firtatta. A polgármester pedig első körben arról érdeklődött, miért nem azzal a 17 ezer lakással foglalkoznak, amelyekkel kerületi lakosok szerezhettek haszont az elmúlt években.
A IX. kerületben fillérekért osztogatott bérlakások ügyében hűtlen kezelés gyanújával nyomoz az ügyészség. Fidesz-KDNP-s helyi képviselők áron alul bérelhetnek lakásokat a kerületben, és volt, aki már meg is vehette a bérleményt: egy 90 négyzetméteres ingatlant 9,6 millió forintért, illetve egy 72 négyzetméterest 8,7 millióért.
| A polgármester szerint nincs szó mutyiról |
Lapszemlénk megjelenését követően Bácskai János, Ferencváros polgármestere levélben fordult szerkesztőségünkhöz, helyreigazítást kért, több ponton megjegyzést fűzve a leírtakhoz. Kifogásolta például, hogy a Magyar Nemzet idézett cikke szerint a lakás bérbeadását ő maga terjesztette elő. Bácskai János szerint az előterjesztést valójában egy nyílt pályázat előzte meg, amelyen több lakás bérleti jogát hirdette meg az önkormányzat, a pályázóknak zárt borítékban kellett leadniuk az ajánlatot az általuk előre megfizetendő 6-60 hónap közötti lakbér összegére, melyet közjegyző előtt bontottak fel. „Ezen pályázat alapján készült el az előterjesztés, amiről a Gazdasági Bizottság döntött”. Bácskai kifogásolta azt a mondatot, amely szerint 2013-ban az önkormányzat 19 millió forintra becsülte a lakás piaci értékét. Ezzel szemben – írta – a helyzet az, hogy minden esetben külső ingatlanforgalmi értékbecslőt bíz meg az önkormányzat az értékbecslés elkészítésével. A polgármester fontosnak tartotta elmondani, hogy a lakások árát szabályozó rendeletet 2006-ban alkotta meg az akkori polgármester és képviselőtestület. Mint írta, a vételár százalékára és a kezdemények meghatározására vonatkozó szabályozások utoljára a 2009. évben kerültek módosításra, szintén az előző vezetés alatt. Arról, hogy egy helyi LMP-s képviselő szerint nincs hivatalos dokumentum sem a lakás bérbe adásáról, sem pedig az eladásáról, Bácskai ismét csak azt írta: miként korábban jelezte, az ügyben előterjesztés és bizottsági döntés is született. Végül kitért arra is, hogy Jancsó Andrea úgy vélte, a korábban felsoroltak arra utalnak: a kerület vezetője saját hatáskörben döntött a vevő számára igen kedvező, a kerületnek viszont hátrányos üzletről. Bácskai erről azt írta: a bérbeadások elbírálása a Gazdasági Bizottság hatáskörébe tartozott, az eladások elbírálása pedig az előző képviselőtestület által elfogadott rendelet értelmében került 2006-ban polgármesteri hatáskörbe.
|
