Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A WTI nyersolaj határidős jegyzései hétfőn 4,6 százalékkal 75 dollár körüli hordónkénti szintre ugrottak, majd visszafordulva 74 dollár alatt szintre estek, miután Szaúd-Arábia ígéretet tett arra, hogy júliustól további napi 1 millió hordóval csökkenti a kitermelést. Ezzel az ország kitermelése a következő hónapban napi 9 millió hordó körüli szintre csökkenne, ami az elmúlt évek legalacsonyabb szintje.
Abdulaziz bin Szalmán herceg szaúdi energiaügyi miniszter a hétvégén tartott, nagy téttel bíró, hétórás OPEC+ találkozón kijelentette, hogy „mindent megteszünk, ami szükséges ahhoz, hogy stabilitást teremtsünk ezen a piacon", ezért az OPEC+ a korábban elfogadott kitermeléscsökkentési megállapodásokat 2024-ig meghosszabbítja.
Szaúd-Arábia az OPEC+ egyetlen olyan tagja, amely elegendő szabad kapacitással és tárolóval rendelkezik ahhoz, hogy könnyedén csökkentse és növelje a kitermelést.
Eközben Oroszország nem vállalt kötelezettséget a termelés további csökkentésére, az Egyesült Arab Emírségek pedig engedélyt kapott arra, hogy emelje a jövő évi termelési célokat. A tartós keresleti aggodalmak, különösen a legnagyobb nyersolajimportőr Kína részéről, továbbra is az árak emelkedése ellen hatnak. Az amerikai jegybank további kamatemelésekre vonatkozó kilátásai szintén beárnyékolják a nyersanyagpiacok kilátásait.
Amióta Oroszország tavaly februárban megkezdte ukrajnai invázióját, a nyugati országok azzal vádolják az OPEC-et, hogy manipulálja az olajárakat és aláássa a világgazdaságot a magas energiaköltségek révén. A Nyugat azzal is vádolta az OPEC-et, hogy Oroszország oldalára áll.
Válaszul az OPEC bennfentesei azt mondják, hogy a Nyugat pénznyomtatása inflációt eredményezett, és arra kényszerítette az olajtermelő országokat, hogy cselekedjenek fő exportcikkük értékének megőrzése érdekében.
Az OPEC+, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és Oroszország szövetsége együttesen a világ nyersolajának mintegy 40 százalékát adja, ami azt jelenti, hogy politikai döntései jelentős hatással lehetnek az olajárakra.
