A korábbi évek növekedése után tavaly visszaesett a kormány titkolózási kedve: míg 2021-ben 38, tavaly csak 24 titkos, a nyilvánosság elől akár évtizedekre elzárt kormányhatározatot írt alá Orbán Viktor. Ezzel csak magához képest mértékletesebb a kabinet, az előző, baloldali kormányokat messze túlszárnyalja.
Kormányinfó Pluszt tart a gyermeknap alkalmából a gyermekbarát kormány. A kérdéseket előre várják levélben vagy e-mailben.
Hodász András volt plébános szerint a kormány intézkedéseivel szemben kritikus papok azért nem hallatják a hangjukat, mert látták, milyen támadásokat kapott ő a véleménye felvállalásáért. A Szemlélek című katolikus lap munkatársaként azt is mondta, szerinte az egyházi hierarchia nem mer konfliktusokat vállalni a hatalommal.
A korábban becsültnél jóval kevesebbe, de így is bő 5 milliárd forintba kerül idén az államnak, hogy a kormány ingyenessé teszi az öntözővizet a gazdáknak, vagyis kifizeti helyettük. Ez a részletes szabálytervezet szerint szerződésmódosítással és a már befizetett vízdíj visszatérítésével jár.
A Fidesz-KDNP-s képviselők támogatásával lehetőséget kapott a kormány a veszélyhelyzet, és így a rendeleti kormányzás meghosszabbítására újabb fél évvel.
Régiós lebontásban, várhatóan májusra készül el a Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Terv részletesebb koncepciója – ígérte meg a vallásturizmusért felelős KDNP-s miniszteri biztos. Nacsa Lőrinc bizottsági meghallgatásán túl sok konkrétum nem derült ki a tervekből.
A CCB 2021 végéig közel kétmilliárd euró hitelt nyújtott, többségében uniós ügyfeleknek, ami a duplája annak a hitelállománynak, amit az orosz Nemzetközi Beruházási Bank a csúcsidőszakában kihelyezett.
A legtöbben elfelejtették felköszönteni a Fidesz-KDNP egyik legfontosabb „politikai termékét”, az Alaptörvényt, amelynek április 25-e a hivatalos születésnapja, hiszen 2011-ben ezen a napon írta alá a minden mást is aláíró Schmitt Pál. A szöveget azóta 11-szer írták át. Látványos ünneplés évek óta nincs már.
A nagy európai parlamenti frakciók közös nyilatkozatban bírálták az Orbán-kormányt. Az Európai Uniónak tisztáznia kellene Kínához fűződő a kapcsolatát, mert "ami kedvez a Volkswagennek, az nem szükségképpen előnyös Európának". Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A DK-s Vadai Ágnes javasolta az Országgyűlés külügyi bizottságában, hogy hirdesse ki Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát, mivel ennek hiányára hivatkozva tárja szét a kezét a kormány: az elfogatóparancs ellenére emiatt nem tudnák letartóztatni hazánkban az orosz elnököt.
Hiába lépett ki Magyarország az amerikai szankciók hatására a Nemzetközi Beruházási Bankból, az orosz banknak és alkalmazottainak gyakorlatilag korlátlan előjogokat és mentességeket biztosító törvény még mindig hatályban van. Hogy meddig, nem tudni, mivel a kormány és bank is hallgat, így nem tudni azt sem, mi lesz a Duna parti székházzal vagy éppen a sok tízmilliárd forintnyi magyar tőkével.
Ez csak opció, a lehetőség még nem jelenti azt, hogy automatikusan meg is emelik a minisztériumi és más, kormányzati főhivatali vezetők bérét – óvatoskodik a kormányrendelet-tervezet. Ha mégis, akkor 33-66 százalékkal nőke a havi bruttó, akár 2 millió forintig.
David Pressman nagykövetnek a Nemzetközi Beruházási Bank elleni szankcióra vonatkozó bejelentése után a kormányközeli sajtó folytatta keményen Washington-ellenes hadjáratát, írja a DW szerzője, Keno Verseck.
Csütörtök este jelent meg a kormányhatározat.
2022 februárja előtt sem álltak túl jól az Egyesült Államok és Magyarország közti diplomáciai kapcsolatok, ám a háború óta csak még nagyobb lett a szakadék a két ország vezetése között – és nem mellesleg Magyarország és az Európai Unió között is, írja Cathrin Kahlweit, aki a legnagyobb német politikai lapot tudósítja a magyar fejleményekről.
Erősebb és talán célzottabb “támadásra” számított az amerikai nagykövettől a kormány és a Fidesz – erre utaltak a még nem is ismert bejelentésnek megágyazó előzetes reakciók. Ehhez képest “csak” az orosz “kémbank” néhány vezetője – köztük egy magyar állampolgár – került szankciós listára.
Egyelőre mindenki sötétben tapogatózik, mire készülhetnek az Egyesült Államokban.
Már szerda reggel a jól előkészített „megelőző csapás” jelei mutatkoztak a Fidesznél, a kormányhű sajtóban és a holdudvar véleményvezérei körében, készülve az amerikai nagykövetség délutáni bejelentésére, amely lehetséges, hogy magyar kormánytagok és kormányközeli figurák Amerikából való kitiltásáról szól majd.
Trudy Rubin, a Philadelphia Inquirer szemleírója néhány héttel ezelőtt egy nyilvános vitát vezetett Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen. A vita egyik vendége R. Daniel Kelemen, magyar származású politológus volt, aki több állítást is tett a választási autokráciák természetéről, és az autokraták módszereiről.
Kiszámolták, hány évig kell élni, hogy pozitív legyen a mérleg, ami a többség számára negatív.
