Brüsszelben úgy látják, hogy a magyar vezetés azért köti az ebet a karóhoz Finnország és Svédország NATO-csatlakozása ügyében, mert meg akarja kapni a befagyasztott milliárdokat, írja a német lap, mely Hegedűs Dániel külpolitikai szakértőt is megszólaltatja cikkében.
Emelni kellene az árakat, hogy tükrözzék a minőséget, amit nyújtanak.
Magyarország másodjára sem lehet ott a washingtoni nemzetközi demokráciacsúcson. Viszont a NATO-tagállamok közül nem csupán a magyarokat csukták ki: Törökország sem kapott meghívót.
Az AFP kárpátaljai tudósításában a helyi közélet több szereplőjét is megszólaltatja. A magyarság "beszorult" Kijev és az Ukrajnát csak tessék-lássék módon támogató magyar kormány közé.
A magyar kormány azt hirdeti, hogy majd magunk megvédjük magunkat. Figyelmen kívül hagyja, hogy NATO-tagként nem kell a katonai képességek teljes spektrumának kialakítására törekedni. Nem mindenre, hanem csak a ránk háruló legvalószínűbb műveletek végrehajtására kell felkészülni, de azokra a legmagasabb szinten. Ehhez képest a magyar fegyverzetbeszerzés "tragikomikus" és átláthatatlan, írja volt honvédelmi miniszter szerzőnk.
Felkerült a kormány honlapjára a háborús veszélyhelyzetet június után is meghosszabbító törvénytervezet.
Hétfőtől végleg búcsúzik minden kormányzati pozíciójáról az egykori technológiai és ipari miniszter.
Orvosi eszközökkel segítik a földrengés sújtotta területeket.
A korábbi külügyminiszter és amerikai nagykövet szerint azok a mondatok, amelyek magyar részről elhangzanak Amerikáról, szövetségessel szemben elfogadhatatlanok.
Úgy fejlesztené tovább a kormány az állami-önkormányzati korrupció gyanújának bejelentésére szolgáló, most is létező rendszert, hogy feljelenthetővé tenné pluszban például a Himnusz gyalázását, de azt is, ha valaki kétségbe vonná „a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét”. A jegybanktól az Integritás Hatóságig bárhol lehet majd ilyesmire is panaszkodni.
Jaj a Himnusz-gyalázóknak, rettegjenek az ovisok nemátalakító műtétjét követelők, de lehetőleg már azok is, akik kétségbe vonják „a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét”, esetleg elismerik, hogy léteznek szivárványcsaládok is. Ez olvasható ki a kormány legújabb, „a magyar életmód” védelmében írt törvényjavaslatából, amely szerint a jegybanktól az Atomenergia Hivatalon át az Integritás Hatóságig bárhol lehet majd panaszkodni. Amúgy fontos dolgok, például a korrupciógyanú is jelenthető.
Az orosz hátterű, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Banknak keresztbe tett a háború, hitelezését felfüggesztette, hogy saját adósságát tudja menedzselni. Magyarország még kitart.
A német–magyar kapcsolatok akkor javulhatnak, ha az Orbán-kormány Európában visszatér a fősodorba – üzeni budapesti tárgyalásait követően Anna Lührmann, a német külügyminisztériumon belül az európai ügyekért felelős államminiszter.
Érdemes némileg árnyalni azt a megközelítést, miszerint a mai Magyarországon szimplán a demokrácia és a diktatúra erői állnak szemben egymással. Vélemény.
Orbán Viktor kormányzásának legújabb idénye úgy kezdődik, ahogy az előző abbamaradt: látható stratégia nélkül menedzselik a felmerülő ügyeket, az elégedetlenséget pedig sorosozással, gyurcsányozással kezelik. Az viszont zavart okoz, hogy Brüsszel beleállt a küzdelembe.
A magyar modell se nem kínai, se nem nemzeti: simán korrupt és hatékonytalan, írja az akkumulátorgyárak építése körüli helyzetet elemző véleménycikkében a Párbeszéd politikusa, a főváros brüsszeli képviseletének vezetője, aki több pontban foglalja össze, miért jár téves szakmai-gazdaságpolitikai úton a magyar kormány.
Orbán Viktor álláspontja a háborúval kapcsolatban belföldön jól hangzik, amit a nagyrészt a kormány ellenőrzése alatt álló, gyakran orosz narratívákat ismételgető média is felerősített – írja cikkében a brit The Guardian.
Épületek százai kerülhetnek ingyen az egyházak tulajdonába, köztük olyanok, amelyek sosem voltak a birtokukban. A kormány február végéig újranyitotta a minden fél által lezártnak tartott kártalanítási törvényt, újabb jogcímet is teremtve az ingatlanjuttatáshoz. Egy épület átvételének azonban vannak kockázatai.
Alulról indult az ország, és jelentős mértékben az uniós támogatásoknak köszönhetően tudta növelni a GDP-jét az elmúlt tíz évben, így is hátrébb csúszott a rangsorban. Ráadásul nincs már lehetőség a gazdaság extenzív növekedésére – például a foglalkoztatottság bővítésével –, az intenzív növekedés előfeltételeinek helyzete – mint például az erős oktatás, nyelvtudás, a tudásintenzív termelés – pedig kedvezőtlen. Mindez nem ágyaz meg annak a középhatalmi státusznak, aminek elérését célul tűzte ki a kormányfő.
A Politico szerzője, William Natrass szerint a felsőoktatási EU-s támogatások felfüggesztése jóval keményebben sújthatja az Orbán-rendszert, mint ahogyan azt jó néhányan gondolják.
