Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Hosszabb helyszíni riportot közölt Magyarország Oroszországgal szemben tanúsított politikájáról a brit The Guardian című lap. A cikk szerzője rögtön az írása elején megjegyzi, hogy Budapesten nem lobognak ukrán zászlók a kormányzati épületeken, mint más közép-európai fővárosokban. Orbánról, mint "Magyarország szélsőjobboldali miniszterelnökéről" ír a lap, nem felejtve megemlíteni, hogy a magyar miniszterelnök megakadályozta, hogy Ukrajnába Magyarországon keresztül fegyvereket szállítsanak vagy tranzitáljanak, és többször felszólított béketárgyalásokra.
A Guardian felidézi, hogy Orbán állítása szerint Magyarország semleges marad a háborúban, de sok kritikus szerint tettei Putyin háborús erőfeszítéseinek hallgatólagos támogatását jelentik, ami furcsa egy NATO-szövetségestől. "Ez dühítő. Ez nem az az időszak, amikor semlegesnek lehet lenni, különösen a világnak ezen a részén, és amikor a NATO és az EU tagjának kellene lenni. Semlegesnek lenni azt jelenti, hogy Putyint támogatod" – mondta a lapnak név nélkül az egyik európai ország diplomatája Budapesten.
A Guardian megszólaltatta Sławomir Dębskit, a lengyel kormányhoz közel álló varsói Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézetének igazgatóját is, aki szerint Orbán Viktor Oroszországgal kapcsolatos álláspontja gyakorlatilag véget vetett a kétoldalú kapcsolatoknak, valamint a Visegrádi Négyek tevékenységének. "A magyarokkal már senki sem akar találkozni. Most, amikor eljön a csúcstalálkozó ideje, mindenki elkezd kommunikálni Varsóban, Pozsonyban és Prágában, hogy "Mit tegyünk?" – mondta. Dębski szerint a probléma része az, hogy Orbán Viktor a közös európai állásponttal való szakítása nagyon nyilvánosan történik. "Befoghatták volna egyszerűen a szájukat. Nézzük meg Ausztriát, ők talán osztják a magyar álláspontok egy részét, de egyszerűen csendben maradnak, és nem kerülnek reflektorfénybe. Ezzel szemben Orbán Viktor aktívan terjeszti a háborúval kapcsolatos ostobaságokat" – mondta.
A lap arról ír, egyesek úgy vélik, hogy Orbán Ukrajna nyilvános ócsárlásával Moszkva iránti lojalitását akarja bizonyítani, és az orosz üzleti élet kedvező magyarországi befektetéseinek, valamint Moszkva hitelének udvarol, ha Oroszország megnyeri a háborút. Ez magyarázhatja, hogy a magyar kormány miért törekszik arra, hogy több orosz üzletember lekerüljön az EU szankciós listájáról. "Sokan Orbán körül meg vannak győződve arról, hogy van visszaút a status quo ante-hoz, és az Ukrajnáról való rosszat mondást úgy tekintik, mint egy módot arra, hogy Oroszország kedvében járjanak" – mondta a lapnak Rácz András, a Német Külkapcsolati Tanács munkatársa.
A Guardian felidézi, hogy novemberben az ukrán biztonsági szolgálatok a magyar határon őrizetbe vettek egy volt tisztviselőt, akit azzal vádoltak, hogy a végbelébe dugott pendrive-on titkosított információkat szállított az ukrán katonai és hírszerző személyzetről. Az ukrán hatóságok szerint a férfi azt tervezte, hogy az anyagot a budapesti orosz nagykövetségre szállítja.
