Rákosi Mátyást és Kádár Jánost is felemlegeti közleményében a Kúria elnöke, aki azután szólalt meg, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) és a bírák érdekképviseleti szervezete, a Magyar Bírói Egyesület is határozottan visszautasította Orbán Viktor március 15-ei beszédét. Ebben a miniszterelnök lényegében poloskához hasonlította ellenfeleit, és azzal vádolt újságírók, politikusok és civil szervezetek mellett bírókat is, hogy korrupt dollárokból vásárolták meg őket.

Bár a kormányfő azóta azzal védekezik, hogy ő csak Magyar Péterre értette a szavait, ez egyik szervezetet sem hatotta meg. Mindkettő arra figyelmeztetett, hogy ilyen kijelentés egyetlen politikusnak sem engedhető meg.

Ebben a hangulatban landolt Varga Zs. András közleménye hétfő délelőtt, a szöveg alapján azonban a Kúria elnöke máshogy értékeli az elhangzottakat, mint a bírák. Sőt Varga Zs. nem is a március 15-én elhangzottakkal, hanem a bírák február 22-ei tüntetésével nyitja közleményét, ahol több felszólaló is kritizálta.

Varga Zs. mindenekelőtt sajnálatosnak és aggasztónak nevezi, hogy a bírók és bíróságok a politikai érdeklődés homlokterébe kerültek. Azt azonban elismeri, hogy ez a helyzet nem véletlenül alakult ki. Mint ahogy ő fogalmaz, a fentieket „óvatlanság és a közéleti viszonyok hosszabb ideje tartó félreértése vagy figyelmen kívül hagyása okozta”.

De miben is nyilvánult meg ez pontosan? A Kúria elnöke szerint például a bírák tüntetésében, amelyet ugyan politikamentesnek terveztek, de azon félreérthetetlenül politikai jellegű felszólalások is elhangzottak. Köztük olyan is, amely a bírókat az Alaptörvénnyel és a jogszabályokkal való szembeszegülésre biztatta.

„A szervezők és támogatók ettől nem határolódtak el, sőt, a rendezvényt eredményesnek minősítették” – írja.

Márpedig – folytatja Varga Zs. András – a politikai megnyilvánulások elkerülhetetlenül politikai válaszokat váltanak ki. „Ezeket vissza lehet utasítani, de akkor mindegyiket vissza kell. Ennek során sem tekinthetünk el a bíróktól elvárt pártatlanság követelményétől” – teszi hozzá.

Majd ezek után a Kúria elnöke azt nehezményezi, hogy míg az ország miniszterelnökének ünnepi beszéde ellen mindenki tiltakozott, Magyar Péter esetében ezt senki nem tette meg.

„Lehet tiltakozni a sértőnek talált szóhasználat ellen, ám március 15-én olyan politikai ígéret is elhangzott, amely túl azon, hogy kétségbe vonta az igazságszolgáltatás függetlenségét, az igazságszolgáltatás legitim vezetői elleni fellépést jelentett be”

– közli a Kúria-elnök.

Ezzel minden bizonnyal Magyar Péter beszédére utal, a Tisza elnöke ugyanis azt ígérte, „visszaállítják az igazságszolgáltatás függetlenségét”, és leváltják a bíróságok vezetőit. Varga Zs. András szerint ez nem általános politikai kijelentés, hanem közvetlen fenyegetés, ami Magyarország történetében nem példa nélküli: „korábban is megtörtént, és minden esetben megtorlás követte”.

„Talán elegendő Alexander Bach, Johann Kempen, Rákosi Mátyás vagy Kádár János nevét említeni. Meglepő, hogy ez ellen nem tiltakozik sem a Magyar Bírói Egyesület, sem az Országos Bírói Tanács, amint a Kúria vagy elnöke elleni folyamatos, és az említett tüntetés »eredményeként« soha nem tapasztalt módon felerősödött politikai támadások ellen sem emeltek szót. Ezért – bár rajtunk kívül senki nem teszi meg – visszautasítok minden, a Kúriát érintő politikai bírálatot” – írja.

A Kúria elnöke azzal fejezi be közleményét, hogy a függetlenség és pártatlanság nem bírói előjog, hanem kötelesség. „Bizonyos vagyok abban, hogy a Kúria teljesíti alkotmányos kötelességét – törvényesen, függetlenül és pártatlanul bírál el minden eléje kerülő ügyet” – teszi hozzá.

A bírák említett februári demonstrációján több beszédben is elhangzott Varga Zs. András neve, főleg azzal az újévi köszöntővel kapcsolatban, amelyben a többi között elismerte, hogy a kúriai bírók kiemelt bánásmódban részesültek a kormánytól, igaz ez „nincs ingyen”. A Kúria elnöke a kritikákra hatoldalas levélben reagált, ami nem volt mentes a személyeskedéstől.