Gulyás Gergely: Orbán Viktor lesz a miniszterelnök-jelöltünk 2026-ban
A miniszter a kormányinfón oszlatta el a kételyeket.
A miniszter a kormányinfón oszlatta el a kételyeket.
A 2026-os parlamenti választás sokba fog kerülni, de hogy mennyibe, azt nehéz megmondani, még úgy is, hogy pontos tervszámok állnak rendelkezésre. Attól függ, honnan nézzük, és hogyan számolunk, de az biztos, hogy a 31 milliárd feletti rendezési költség duplája a 2022-esnek. Átszámoltuk, mi minden van benne ebben az összegben, amelyből kijönne még egy Rose d’Or szuperjacht is.
Orbán tihanyi beszéde megteremtette a lehetőségét, hogy Magyar Péter erősítse kapcsolatát a határon túli magyar közösséggel, de a Tisza-elnök ingoványos terepre gyalogol be: kimozdult ugyan a holtpontról az Erdélyért folyó politikai küzdelem, de még nem látni, kinek áll a zászló. Hogyan fogadják Magyar Pétert a határon túl, vannak-e ott Tisza Szigetek, és milyen mozgósításba fogott odaát a Fidesz?
Dinasztikus váltás helyett több forrásunk szerint inkább Dobrev Klára puccsának köszönhető Gyurcsány Ferenc távozása a közéletből. Elemzők szerint az új vezető alatt sem számíthat a DK a parlamenti küszöb átlépésénél jobb eredményre, de elvihet pár százaléknyi szavazót Magyar Péteréktől. A Momentum viszont nem akar gátja lenni a „rendszerváltásnak”.
Komjáthi Imre, az MSZP elnöke bízik abban, hogy lehetséges együttműködni egy Dobrev Klára vezette DK-val.
A legfontosabb ellenzéki pártok bojkottálták és színjátéknak nevezték az egészet, és a korábbi elnökválasztáshoz hasonlították, amit az a Mahamat Déby nyert, akivel Orbán is jó kapcsolatot ápol.
A budapesti egyéni országgyűlési választókerületek számának 18-ról 16-ra csökkentése több mint a választás előtti szokásos fideszes hatalmi manipuláció. A Tolna megyeiek szavazata másfélszer annyit fog érni, mint a budapestieké. A választókerületek számának csökkentésénél már csak a választókerületek határainak tervezett meghúzása felháborítóbb. Kifejezetten trollkodásnak tűnik, írja véleménycikkében Budapest főpolgármestere.
Folytatódik a parázs vita az Egyesült Államokban kormányzati pozícióra készülő Elon Musk és a britek között.
A DK bejelentette, hogy mind a 106 körzetben állítanak jelöltet.
Bejött a szélsőjobboldali Herbert Kickl trükkje, Karl Nehammer néppárti kancellár esélyhez jutott, a szociáldemokraták viszont katasztrofálisan leszerepeltek – néhány a megállapítások közül.
Két nappal az ausztriai parlamenti választás előtt az első hely megszerzésére esélyes Osztrák Szabadságpárt FPÖ) több vezető politikusa is részt vett egy olyan temetésen, ahol a halott tiszteletére egy SS-tagok által kedvelt dal is elhangzott.
A politikai bizonytalanság hosszú időszaka következik, pedig úgy nézett ki, hogy attól megvéd az 5. köztársaság. Semmiképpen sem szabad megfeledkezni arról, hogy a szélsőjobb erősebb Franciaországban, mint valaha. Gyorsértékelések a választásról a francia sajtóból.
Különös dolog történik a brit politikában: egy mesterséges intelligencia is indul a közelgő választáson, de azért a háttérben feltűnik a Steve Endacott-szál. Ő ugyanis az a férfi, aki életre hívta a technológiát.
Ma lejár Volodimir Zelenszkij ukrán államfő ötéves mandátuma, ám a komikusból lett politikus ennek ellenére az elnöki székben marad. Az oroszok kampányt indítanak ellene, s Ukrajnában is akadnak, akik – visszafogottan ugyan – de igyekeznek profitálni a helyzetből.
Nemzeti minimumot hirdetett Magyar Péter: programjában sok a slágertéma – korrupció-egészségügy-oktatás –, de kevés az újdonság. A 2026-os választások messzesége mellett tudatosság is lehet abban, hogy ígéretei impozáns teendőlistává állnak össze, de többségük nem túl konkrét ahhoz, hogy számonkérhető is legyen. Galicza Dorina és Lengyel Tibor írása.
A közvélemény-kutató felmérése szerint gyakorlatilag teljesen eltűntek a kis pártok.
Küszködésre kárhoztatja Jun Szuk Jeol dél-koreai elnököt, hogy a parlamentben fölényes többségre tett szert az ellenzéke, amely nem nézi jó szemmel a közeledést Japánhoz, pedig az Washington Kína-ellenes szövetségét erősítené.
Harmadik ötéves mandátumát nyerheti el a rendkívül népszerű Narendra Modi indiai kormányfő, aki illiberális, de magabiztos és büszke Indiát teremtett.
Könnyű út vezet a rács mögül a kormányfői székbe és fordítva Pakisztánban, ahol a hadsereg játssza a forgalomirányító szerepét. Negyedszer kerülhet hatalomra a miniszterelnökségei után már két börtönbüntetést letöltött Navaz Sarif, akit óriási kihívások várnak.
Sokkhullámként érte az európai politikai fősodort, hogy a hagyományosan a liberalizmus bástyájának tartott Hollandiában Geert Wilders szélsőjobboldali pártja nyerte a választást. A jobbszél megerősödését ezúttal is a migráció elutasítása és az elitellenesség hozta el. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy végül Wilders alakíthat kormányt.