A párton kívüli ellenzéki politikus úgy gondolja, „jobban járt, mint Petőfi”, akit majdnem meg is lincseltek. Nem bánja, hogy a politikán kívül folytatja, és azt sem tekinti kudarcnak, hogy ezúttal nem szerzett mandátumot. Az országos politikába a trafikügy leleplezőjeként belépő állatorvos nem ígéri, hogy mostantól befogja a száját.
Mi lenne, ha a színész kinyitná a műhely ajtaját, ahol versek előadásán dolgozik? Ezt tudhatjuk meg Mácsai Pál egyszemélyes költészeti show-jából, a Műhelylátogatásból, amelyben kikacsint az aktuálpolitikára is.
Kossuth Lajos nem is értette, mit ünnepelnek március 15-én, aminek tizenkét pontos követelései közé eredetileg be se került volna a sajtószabadág és a cenzúra eltörlése. Hogyan lett március 15-ből a legjobban szétpolitizált nemzeti ünnepünk? Mit kezdtek vele Horthyék, hogyan fedezték fel maguknak a kommunisták, és hogyan próbálták eljelentékteleníteni Kádárék? Mennyire rezonál rá a Fidesz és a Tisza üzenete? Erről beszélgett Gergely Márton főszerkesztő Lenthár Balázs történész-újságíróval a HVG legutóbbi rendezvényén, ahol kiderült az is, hogyan készülnek a hetilap címlapjai.
“Sehonnai bitang ember, ki most, ha kell, TÁRGYALNI nem mer?”
„Csak úgy legyünk övék, ha ők a hazáé” – hirdette Petőfi Sándor felesége. De nemcsak neki, hanem sok más nőnek komoly szerepe volt az 1848-as forradalom alakulásában. Hogyan fogadták a csak női honvédekből álló alakulatot Görgeiék? Egyáltalán mekkora mozgástere volt egy nőnek, és milyen szereplehetőségek álltak előtte, ha tevékenyen részt kívánt venni a magyar szabadság ügyének előmozdításában?
A miniszterelnök határon túliaknak írt ünnepi levele arról árulkodik, hogy akárcsak 1956-ot, az 1848-as forradalmat is kész eltorzítani a propaganda nevében.
A magyar közállapotokról a legtöbbet az az irreális figyelem mond el, ami Majka Csurran, cseppen című dala körül kirobbant. A Magyar Kultúra Napján azt is megnéztük, mi is szerepe a kultúrának a hanyatló Orbán-rendszerben. Vélemény.
Ugyanazt az utat járja be, amelyet Petőfi Sándor 179 éve megtett. Szálinger előtt 804 kilométer áll. A többi között Kassán, Eperjesen, Iglón, Losoncon fog megállni.
Nyáry Krisztián most közzétette a sorozat szinopszisát, „hátha valakit érdekel”.
A Most vagy soha! nagyon sok szempontból méltó párja az államszocialista korszak nagy költségvetésű kurzusfilmjének, a Föltámadott a tengernek, hiszen ugyanúgy kevéssé derül ki belőle például, hogy miként láthatták a korszak emberei az 1848-as átalakulást, ehelyett a film készítői a szereplőket inkább aktuálpolitikai üzenetek közvetítésére használták.
A filmszakma „régi adósságát” próbálta törleszteni a múlt héten bemutatott Most vagy soha! című történelmi kalandfilm, egy évvel lekésve Petőfi születésének bicentenáriumát. A magyar film évszázados históriáját végigkísérték az effajta, a nemzetegyesítés költőjével példálózó, a mindenkori hatalom szája íze szerinti felbuzdulások.
Persze, nem hatmilliárd forintból.
A XIX. századi magyar történelem tele van szinte valószínűtlenül fordulatos életutakkal, ilyen Petőfi Sándor közeli barátjáé, Egressy Gáboré is, aki a reformkori Pest-Buda egyik legfelkapottabb színészéből lett forradalmár, majd kormánybiztos, ezután gerillavezér a tavaszi hadjáratban. Ő volt az, aki 1849 nyarán kimozdította Petőfit a mezőberényi elvonulásából, hogy elkísérje Erdélybe, és ezt a költő tragikus sorsa miatt sosem bocsátotta meg magának. Mindezek ellenére alig egy évvel barátja halála után Egressy már az osztrák titkosrendőrség ügynökeként tevékenykedett, majd élete végén a magyarországi színészképzésben szerzett magának elévülhetetlen érdemeket.
Látványos drónbemutatóval készültek a Most vagy soha! film alkotói.
Elektronikus, sötét hangulatú popzenei köntösben, forradalmi pátosztól mentesen álmodta újra VelvetNoise a verset, amihez szövegvideó is készült.
2022-23 volt a két hivatalos Petőfi-év, ám az erre készülő Most vagy soha! című rekordköltségvetésű film picit megcsúszott. Lapunk viszont még tavaly év elején cikksorozatban mutatta be, miért is Petőfi a nagybetűs magyar költő, és miért nem tudja kisajátítani egyik politikai oldal sem.
Levelet írt a külföldön élő magyaroknak március 15-ére a miniszterelnök.
Minden idők legnagyobb hazai filmes költségvetése arra ment el, hogy a Most vagy soha! a jó ízlést hírből sem ismerő alkotói megmutassák: mi is tudunk kicsit sárga, kicsit savanyú, B kategóriás akciófilmet készíteni, akár Petőfi Sándorról is, az első magyar Jediről, akit az első magyar Terminátor üldöz megveszekedetten. Kritika.
Kis-Szabó Márk szerint a több mint hatmilliárd forintból gazdálkodó produkció felveszi a versenyt a nagy nemzetközi alkotásokkal.
Az alkotók küzdelmet, szerelmet és humort ígérnek – mindezt mintegy hatmilliárd forintért.
