Több mint 100 éve mintha versenyt futnának a legpocsékabb Petőfi-film címért
11 perc
2024.03.22. 16:30
2024.03.22. 17:45
A filmszakma „régi adósságát” próbálta törleszteni a múlt héten bemutatott Most vagy soha! című történelmi kalandfilm, egy évvel lekésve Petőfi születésének bicentenáriumát. A magyar film évszázados históriáját végigkísérték az effajta, a nemzetegyesítés költőjével példálózó, a mindenkori hatalom szája íze szerinti felbuzdulások.
„Trükkfilm a Szeptember végén, mely Petőfi-filmnek hirdeti magát. Ebben a trükk Petőfi neve, mely elég szép csengésű és így a készítőknek reményük lehet, hogy csábítja a nézőközönséget. Ezt a reményt szeretném lehűteni” – vezette fel megsemmisítő kritikáját 1943 augusztusában a hőskorát élő napilap, a Magyar Nemzet főmunkatársa. Az egykor katolikus papnak készülő Szabó István keresztényi türelmét vesztve háborodott fel a költészet mellett a „filmkedésbe” is belekontárkodó szélsőjobboldali botrányhős, Zsabka Kálmán fércművén. „Hogy merik Petőfit (…) ilyen tehetségtelen, gyatra, ügyetlen filmbe kényszeríteni?” – zárta „a szekundát sem kiérdemlő” filmkritika helyett írt pamfletjét Szabó. A „túloldal”, például a Virradat című nemzetiszocialista hetilap kényszeredetten kelt a műalkotás védelmére, mondván, azt azért nem írhatják, hogy tökéletes, „de az egyes jeleneteiben elsőrangú, a maga egészében pedig nemes elgondolású darab nem is szorul reá olcsó dicséretre”.
A trükkfilm főszereplője egyébként nem is a lánglelkű, hangsúlyozottan „fajmagyar” forradalmár volt, hanem az özvegyi fátylát eldobó feleség, Szendrey Júlia, s még inkább a forradalom lázában fogant Petőfi Zoltán. Viszont hármójuk történetén keresztül fogalmazódott meg Zsabka aktuálüzenete: magyar szabadság akkor lesz, ha majd összetörtek „a pondrónépek”. S noha a rendező nyilatkozatai szerint „magunkra maradt népként” többfrontos harcot kell vívni, az évek óta kormányszinten gerjesztett antiszemita közhangulat, no meg a jogfosztó zsidótörvények árnyékában a nézőknek nem okozott különösebb nehézséget a dekódolás.
Nem az első, s nem is az utolsó próbálkozás volt, hogy mozgóképközelbe hozzák a nemzeti ikont, ám a Szeptember végént a legpocsékabb Petőfi-film díj versenyében 2024 márciusáig egyetlen műalkotás sem veszélyeztette. Pedig immár több mint száz esztendeje annak, hogy a Nemzeti dal költőjének alakja először tűnt fel a mozivásznon.