Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
A filmszakma „régi adósságát” próbálta törleszteni a múlt héten bemutatott Most vagy soha! című történelmi kalandfilm, egy évvel lekésve Petőfi születésének bicentenáriumát. A magyar film évszázados históriáját végigkísérték az effajta, a nemzetegyesítés költőjével példálózó, a mindenkori hatalom szája íze szerinti felbuzdulások.
„Trükkfilm a Szeptember végén, mely Petőfi-filmnek hirdeti magát. Ebben a trükk Petőfi neve, mely elég szép csengésű és így a készítőknek reményük lehet, hogy csábítja a nézőközönséget. Ezt a reményt szeretném lehűteni” – vezette fel megsemmisítő kritikáját 1943 augusztusában a hőskorát élő napilap, a Magyar Nemzet főmunkatársa. Az egykor katolikus papnak készülő Szabó István keresztényi türelmét vesztve háborodott fel a költészet mellett a „filmkedésbe” is belekontárkodó szélsőjobboldali botrányhős, Zsabka Kálmán fércművén. „Hogy merik Petőfit (…) ilyen tehetségtelen, gyatra, ügyetlen filmbe kényszeríteni?” – zárta „a szekundát sem kiérdemlő” filmkritika helyett írt pamfletjét Szabó. A „túloldal”, például a Virradat című nemzetiszocialista hetilap kényszeredetten kelt a műalkotás védelmére, mondván, azt azért nem írhatják, hogy tökéletes, „de az egyes jeleneteiben elsőrangú, a maga egészében pedig nemes elgondolású darab nem is szorul reá olcsó dicséretre”.
A trükkfilm főszereplője egyébként nem is a lánglelkű, hangsúlyozottan „fajmagyar” forradalmár volt, hanem az özvegyi fátylát eldobó feleség, Szendrey Júlia, s még inkább a forradalom lázában fogant Petőfi Zoltán. Viszont hármójuk történetén keresztül fogalmazódott meg Zsabka aktuálüzenete: magyar szabadság akkor lesz, ha majd összetörtek „a pondrónépek”. S noha a rendező nyilatkozatai szerint „magunkra maradt népként” többfrontos harcot kell vívni, az évek óta kormányszinten gerjesztett antiszemita közhangulat, no meg a jogfosztó zsidótörvények árnyékában a nézőknek nem okozott különösebb nehézséget a dekódolás.
Nem az első, s nem is az utolsó próbálkozás volt, hogy mozgóképközelbe hozzák a nemzeti ikont, ám a Szeptember végént a legpocsékabb Petőfi-film díj versenyében 2024 márciusáig egyetlen műalkotás sem veszélyeztette. Pedig immár több mint száz esztendeje annak, hogy a Nemzeti dal költőjének alakja először tűnt fel a mozivásznon.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.