Nyilvántartásba vette az első jelölő szervezeteket az április 3-i országgyűlési választásra a Nemzeti Választási Bizottság. Már első körben csaknem tucatnyit, és a számuk még akár a többszörösére is nőhet.
Rekordösszegű rendezési költség, 8,2 millió választó és több rendhagyó helyzet is jellemzi az április 3-ra, a kormány népszavazásával egyszerre kiírt parlamenti választást. Mire kell figyelni választóként itthon és külföldön, hogyan áll össze a jelöltek és a pártok listája, van-e már kampány, hogyan zajlik a választás, és miként jön ki az eredmény – választ adunk a legfontosabb kérdésekre.
Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt éppen az összefogás által kezdeményezett népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtésről beszélt.
A köztársasági elnök alapítványa által kiírt gyorsított közbeszerzésen egyetlen cég indult, így nem meglepő módon meg is nyerte azt.
Az elnökjelöltségért induló politikusoknak deklarálniuk kell, hogy nem vesznek részt az Elnöki Vitabizottság eseményein. Ez a szervezet szervezi a nyolcvanas évek óta az összes élő vitát, a valóságtól előszeretettel távolodó Republikánus Párt ezzel újabb tabut dönthet meg.
Az Európai Parlament képviselői Cseh Katalin kezdeményezésére vizsgálnák, hogy segítette-e a magyar EU bővítési biztos a boszniai szerb vezér szeparatista tevékenységét.
A titkosszolgálatok szerint „aktívan szabotálta” a munkát a Kínai Kommunista Párt embere.
Február 21-én kezdődik az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, március 10-én választják meg Áder János utódját – árulta el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A kormányinfón portálunk kérdéseire is válaszolt a Miniszterelnökséget vezető miniszter: szóba került az árstop, a V4-ek egysége és az újabb járványügyi intézkedések is.
A Rákóczi-várkastély átadásáról, Sátoraljaújhelyről siethetett Kassára.
És, mint azóta kiderült, a csirke far-hátra is érvényes az árstop.
Nem változik az a gyakorlat, hogy az operatív törzs üléseinek anyagai 10 évig nem nyilvánosak, de a végleges döntések igen – jelentette ki Gulyás Gergely a kormányinfón.
A HVG információi szerint Orbán Viktor az utolsó pillanatig lebegteti döntését – nem véletlenül.
Az eset még 2020 májusában történt, amikor a járványhelyzet miatt a kormány megtiltotta az összejövetelek szervezését.
A milliárdos vállalkozót nem lombozta le, hogy az egyesült ellenzék elutasította az ötpontos ajánlatát.
Milliókat érintő járványügyi korlátozásokat és döntéseket hoz, illetve javasol a kormánynak a csaknem két éve működő operatív törzs, ám az, hogy mit mérlegel és mi alapján dönt a testület, legkorábban 2030-ban derülhet ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak.
Az ellenzéki összefogásnak egyetlen feladata van: a hangzatos üzenetek helyett a tömegmobilizációra fókuszálni, és nem félreértelmezett felméréseken rugózni – mondja Ron Werber izraeli kampányszakember és kommunikációs stratéga, aki a 2000-es és 2010-es években a magyar baloldalon több ízben is dolgozott, többek között Medgyessy Péter 2002-es kampányát is ő vezette. Werber szerint a kormány jelenlegi üzenetei arról terelik el a figyelmet, hogy az igazi népszavazás az áprilisi választás lesz arról, hogy akar-e a magyar társadalom politikai változást – azonban az ellenzék fel sem teheti ezt a kérdést, ha a saját népszavazási kampányára, valamint a nyilvános tetszelgésre fókuszál mindenhova elérő személyes jelenlét és a helyi jelöltek támogatása helyett.
A lehető legkorábbi időpontra, április 3-ra írta ki Áder János köztársasági elnök a 2022-es parlamenti választások időpontját. Ugyanerre a napra írta ki továbbá az államfő a kormány „gyermekvédelmi” népszavazását is. A hivatalos választási kampány így egy hónap múlva, február 12-én indul.
A NAV-botrányt kirobbantó Horváth András szerint az emberek nem azért szavaztak Márki-Zay Péter jelöltségére, hogy ugyanolyanná váljon, mint az eddigi ellenzéki vezetők.
